Kánikula

Az eltelt napok átlaghőmérséklete 30°C felett volt. Mi is megpróbáltunk 11-től 3-ig nem a napon tartózkodni, bár ezt velem kissé nehézkes véghezvinni. Akkor már fürdés. Jó vastagon az 50-es faktorú naptej, egy kis bikini alsó és már mehetek is. Nagyon sokat vagyok pelenka nélkül is, a napi kaki után már nagy valószínűséggel csak pisi jön, azt pedig fel lehet mosni. Bár rendszeresen elcsúszom a magam mögött hagyott tócsákban.
A teraszon a kő is nagyon forró, egyszer kimentem Anya után mezítláb, és amit tudtam tenni annyi volt, hogy egyik lábam felemeltem és nyafiztam. Anya elindult vissza az árnyékba, szólt is, hogy jöjjek gyorsan. Én követtem őt, lábujjhegyen járva.
A "Ki kakilt be?", "Ki pukizott?" és " Kié ez a kakis pelus?" kérdésekre pedig egyértelmű a válaszom: "Mama!"
Tegnap estefelé az utcában bandáztam Botival, akinek Anya napszemüvege tetszett a legjobban, nem is vette le a fejéről. De ő a sapkát sem veszi le a fejéről, én pedig leveszem, nem tűröm. Úgyhogy majd kendőt kötünk rá, azt szoktam hagyni.
És rájöttem, hogy kiférek a rácsok közt a teraszon, ettől kezdve az ajtó sem akadály a lépcsőnél, de nagyon nagyot is lehet esni a garázs elé (bár ott még nem próbálkozott- Anya). Úgyhogy majd valami megoldást kell keresni erre is.
Végül: édességmegvonáson vagyok. Örülök.