Végre jelentkezünk. Anya nagyon elfoglalt, esténként 6 után ér haza, szombatonként suliban van, vasárnaponként pedig mindennel foglalkozunk, csak a naplóval nem.
A bölcsibe sikeresen beszoktam. Az elején volt gond az evéssel, semmit nem voltam hajlandó megenni, és még csak megkóstolni sem. Alvás hamar ment, már simán végigalszom a napi két órát. Evés terén is haladok, bár, még nem az igazi. Anya szokott almát bevinni, azt eszegetem, aztán otthon meg teletömöm magam.
Most már többen is vagyunk, jól elvagyok. Tegnap eltűnt a benti cipőm, de megkerült, egy anyuka véletlen hazavitte. Mama itthon volt két hétig, akkor ő vitt és hozott. A héten eddig Apa volt a soros, holnaptól már Anya visz, és Györgyi fog hazahozni, mert Anya nem ér haza 5-ig.
Beteg is voltam egy hétig, addig Viki jött hozzánk vigyázni rám, mert pont akkor történt, mikor Anya elkezdett dolgozni.
Fürödni már nem szeretek, mostanában zuhanyzom. A hajmosást pedig végképp utálom, végigüvöltöm.
Elkészül szép lassan a szobám is, újabb próba Anyáéknak az átszoktatás. Viszont elkezdtem beszélni, és sikeresen összepárosítok két darabos puzzlet is.
TEMPE-köszönöm szépen
ET-egészségedre
PINCI-pince
ÁGO-rágó
és még sorolhatnánk az új szavakat, de már nem tudjuk követni.
Megpróbálunk még jönni.

A bölcsivel nagyon jól haladok. Már az elején sem volt gond, mikor Anya eltűnt tíz percre, és akkor sem sírtam, mikor elköszönt és otthagyott. Erzsi nénit nagyon szeretem, ő foglalkozik most többet velem, de a Kati nénit is nagyon bírom. A gondok a héten kezdődtek, mikor reggelizni kellett. Nem akartam, és hánytam is, mikor a vajas zsemlét a számhoz rakták. Az első ebédem ma volt Anyával, azt sem akartam megenni. Éhesen jöttem haza, csak almát ettem, amit Anya bevitt nekem vésztartaléknak. Ma el is aludtam hazafelé a babakocsiban. Mivel a fél tizes esti lefekvésem maradt, és eléggé el is fáradok napközben, a reggeli hét órai felkelés nem megy. Már a telefonébresztőre sem ébredek fel. Mi lesz jövő héten, mikor Anya is dolgozni megy és hatkor fogunk kelni? Úgyhogy ma már nyolckor le kell feküdnöm. Igen, Anya kedden kezd a munkahelyén, és már Apa is dolgozik. Lehet, hogy ő sokat lesz Ausztriában. Akkor lesz Anyának igazán nehéz, mert szombatonként suliba fog járni, hétfőnként pedig még angolra is, plusz a meló, plusz én.
Új szavak: CIPŐ, PAPI (papír), TO (toll), illetve a Csip-csip csókát, Gyí paci, paripát, Sütünk, sütünk pogácsát, Kis Bencét mondom is a magam módján, általában a szavak elejét, jól kivehetően. Egyszóval a memóriám tökéletesen működik.
A bölcsiben már felültem a WC-re is.
Jól vagyok.

Csak gyorsan

jelentkezünk, idő hiányában. Anya nagyon agyal, hogy mit csináljon, hiszen már így sem nagyon jutunk el idáig, szeptembertől pedig az esély kb. nulla. Lehet, hogy befejezzük a naplózást... még meglátjuk.
A múlt héten Anya három napos matek fejtágításon volt a suliban, alig láttam. Apa tartotta a frontot keményen. Ma pedig Györgyi szülinapja van, délután ott leszünk, főzünk, és Anya tortát is sütött neki.
Hisztikorszak: tetőfokára hágott. Ütöm a saját fejem két kézzel, sőt, letérdelek és a földbe is verem. Esek-kelek, a térdem tiszta seb. Fogzom is nagyon, éjszaka vergődöm, a szám körül pedig kiütéses lettem a sok nyáltól.
Múlt héten volt Anyáék 2. házassági évfordulója is.
És köszönjük a sok hozzászólást, nagyon jól esik, hogy ennyien olvastok annak ellenére, hogy ezt már rég viszonoztuk felétek. Ígérjük, bepótoljuk.

Ma este megkívántam a fagyit, megkérdeztem apósomat is, kér-e, aki épp Mírával foglalatoskodott. Persze- mondta-, tegnap is együtt ettük a fagyit, egyet a papa kapott, egyet pedig Míra. Kimentem a konyhába, elkezdtem összeállítani a fagyikelyhet sok gyümölccsel, mire fut ki kicsi lányom:
- Anya!
- Igen, kicsim?
- Egyet!
- Kinek, kicsim?
- Papa!
- És utána?
- Mimi.

A héten Viki keresztanyám szórakoztat itthon, hétfőn érkezett meg este. Apával kimentünk elé az állomásra, és míg vártunk rá, szórakoztattam a népet, a végén már mindenki tudta, hogy én vagyok Míra. Aztán mikor megjött Viki, a nyakába borultam, megöleltem és csak szorítottam, míg az autóhoz értünk. Ott is alig lehetett levakarni róla.
Voltunk sétálni, cipőkereső túrán, Reginának ajándékot is néztünk a 18. szülinapjára, ma pedig Szentendrén cukrászdában és végül cipőt is ma sikerült találni. Gumiszandált már vettünk a héten és a leendő bölcsis benti szandimat is megleltük hamarabb. Apáék ma telken voltak. Anyáék a tűzijátékra is elmentek, én itthon maradtam, de voltak ott nálam kisebbek is, rossz döntés volt engem nem elvinni.
Fürödtem is, megmutattam Vikinek, hogy tudok merülni. Minden reggel én ébresztem fel, ma reggel mindent az ágyára cipeltem, amit hirtelen találtam. Minden nap többször keresem, ha nem látom: ITI? ITI?
És tudom, hogy a jukka BÖ (bök), a paprika TEP( csíp), és a tejhab az nálam BAB.
Ma annyira tele volt a pelusom, hogy kifolyt a pisi, én szóltam is Anyának, hogy PIPI. A szőnyeg is olyan lett, de mire ő kapcsolt...
Kaptam új bilit is, én választottam, és már rá is ülök, de szigorúan csak pelusban.
Dédivel pedig naponta motorozok. És nagyon féltem a játékaimat, a múltkor Zétény az utcából kölcsönadta a mociját, de amint ő megfogta az enyémet, iszonyú ramazurit csaptam. nekem szabad, neki nem. A héten voltak nálunk a bölcsiből is családlátogatáson, és nagyon jól viselkedtem. Megismertem a leendő gondozónőmet, aki nagyon szimpatikus.
És már két napja fél 8-kor kelek...

A héten Liliék egy csomót voltak nálunk. Itt is aludtak egyszer, nagyon szeretem, ha itt van. Bár, nézeteltérések mindig akadnak köztünk, jól kijövünk egymással. Van egy kutyájuk, azt is hozzák-viszik mostanában, egy Havanese. Nagyon aranyos, Málna a neve.
A kánikulában sokat pancsoltunk, és már több mp.-ig is víz alatt tudom tartani a fejem, előző életemben hal lehettem. A napokban nagyon sok EPÜ (repülő) szállt el felettünk alacsonyan, de én nagyon félek tőlük. Mondanivalóm is akad szépszerével, kár, hogy nem értik. De az új szavaim listája is bővült: TET (keksz), AMBA (Anya hajgumija), EPÜ (repülő), EME (elment), AMA (homok), GYETYE (gyertya) és az ENDE, amiről Anyának gőze sincs, hogy mi lehet. A bilivel változatlanul haragban vagyunk.
Tegnapelőtt pedig arcra estem a motorról. Az állam bánta, melyről egy seb is árulkodik. Nagyon megüthettem, mert aznap és még másnap délelőtt is fájt, ha csak kinyitottam a számat, a rágásról nem is beszélve. A reggelinél nagyon sírtam, Anyaáék hirtelen nem tudták, hogy csak a tojásrántotta nem kell, vagy semmi sem csúszik, és hogy erről meggyőződjenek, kaptam egy Túrórudit. Na, amikor már azt sem tudtam megenni, belátták, hogy nem csak cirkuszolok. Délutánra elmúlt ez is, és éhen sem haltam.
Apa lenyírta a hajamat ismét, idén utoljára. Ennek talán még előnyét is élvezhetem majd a bölcsiben, hisz így elég nehéz lesz megtépni a hajamat. Mostantól talán már növesztjük. És lesz hajcsatom is, ha megnő a hajam.

-Hogy hívnak, kicsim?
-Mimi (elneveztem magam).

Mamáéknál Szerdahelyen sok minden történt, nagyon jól éreztem magam ismét. Viki nem sokat volt otthon, mert Falunap volt a hétvégén és ő a főszervezője mindig. Regina viszont otthon volt, így nagyon sokat tudtunk játszani. Papa is sokat vigyázott rám, vele általában a pipiket és a kakasokat néztük meg, mondtam is mindig, hogy PIPIPI.Mama pedig meglepett egy csomó mindennel, megkaptam pl. tőle életem első Nike cipőjét, vett nekem kb. hét bodyt, egy Hellokitty-s pólót és rövidnadrágot és egy csomó zoknit is. Voltam vele boltban is reggelente. Dédihez pedig odamentem szülői biztatásra persze, és mutattam neki, hogy kérek pénzt. És ő adott. Vikitől pedig hercegnős fehérneműt kaptam.

Buci kutyával már egész jól kijöttem, egyszer karmolta csak meg a lábamat, mondjuk, elég csúnyán.

Ha valamiből kérek, azt mondom: ABBO, ha valahová mennék: ODA, és a NEM már nagyon megy, értelemszerűen használom is.

Visszatérve a Falunapra, Viki addig-addig győzködte Apát, míg ő végül benevezett a főzőversenyre paradicsomos töltött káposztával. Előtte kb. egyszer csinált, mama és a dédi segítettek neki és Anyának még itthon, aztán minden fel lett írva, és Apa(némi anyai segítséggel), de megcsinálta, és elvitte a különdíjat. Még kupát is kapott, és nagyon boldog volt. Délben kezdték, Anya is ott volt, míg János meg nem jött, mert papíron ők voltak a csapatban. Én addig otthon aludtam, majd a mamával mi is odamentünk. Voltam arcfestésen, de csak két pillangót bírtam végigülni, közben pedig a kezemmel nyúlkáltam a festékben és összekentem az arcom másik felét. Lovagoltam pónin, megsimogattam a csacsit és a kecskét is a rendezvényen. Rétesfesztivál is volt, nagyon finom réteseket sütöttek a nénik, csak úgy ettük. Este pedig tűzijáték is volt, mi akkor már otthon voltunk, Anya próbált elaltatni, mert ők még bulizni is voltak. Nem volt egyszerű dolguk, ui. másfél órán át nem voltam hajlandó elaludni.

Mamának van a szeme sarkában valami daganat, ami egy hét alatt nagyon megnőtt. Megnézette, gyulladásos volt, és bekötötték a szemét, így majdnem nem tudott velem jönni a Falunapra, de szombatra levették neki, mert addigra leapadt. Lehet, hogy műteni sem kell végül.

Egyik nap pedig elmentünk egy közeli tóhoz, ahol még fürödtünk is. Nem is féltem a vízben, pedig a lábam le sem ért, csak lebegtem, búvárkodtam, dugtam a fejem a víz alá. Ez a karúszó csuda jó dolog. Regi is velünk volt.

Vasárnap este értünk haza.

Kreatív

Köszönet illeti meg

1. Danci babát: http://dancibaba.blogspot.com/
2. Szkokánékat:http://www.babaszoba.hu/services/blog/szkokanfiuk
3. Noémit: http://www.babaszoba.hu/services/blog/kozmatothnoemi

mert már mi is Kreatív díjazottak lettünk.

A Kreatív Blogger díj feltételei a következők:

- a díj lógója meg kell jelenjen az oldalon a menüsorban

- az adományozót ki kell linkelni

- további 5 blog barátot kell kreatívnak nevezni és kilinkelni

- a kiválasztottaknak üzenetet hagyni

Megpróbálunk kiválasztani öt blogbarátot, ami nem könnyű feladat számunkra, de ha muszáj...:

1. Jázmin Babóék: http://jazminespottom.blogspot.com/
2. Ákombákom: http://www.akomkanaplo.blogspot.com/
3. Csombiniék: http://www.babaszoba.hu/services/blog/csombini
4. Bogár drága: http://www.babaszoba.hu/services/blog/bogar
5. Grétus és Dalmus: http://gretusdalmus.blogspot.com/
   

Mindannyiukat nagyon imádjuk, és persze a többieket is:)

Itthon

Megjöttünk, élménybeszámoló holnap, csak jelentkezünk, mert láttuk a sok bejelölést a Kreatív díjra, és be kell valljam, nagyon-nagyon meghatódtam. Jelezném, holnap nekiesünk részletesen is, ma már késő van, és sok-sok kihagyás után, kicsit szégyenkezve is, de meglátogatunk mindenkit, mert már épp ideje. Elnézést az eltűnésért, csak Anyának alig van ideje már netezni is mellettem.

Sűrű hét

Az elmúlt napokban átjáróház volt nálunk, a szó jó értelmében, természetesen. Csütörtökön megjött Apa unokatestvére a családjával Németországból, Pisti, Daniella és Pascal. A rossz idő miatt előbb jöttek hozzánk, mint tervezték. Daniella csak németül beszél, de a családban Apa részéről mindenki perfekt, mivel 10 évig Németországban éltek. A kis Pascal pedig mindent megért magyarul is, de nem beszéli a nyelvet. Nagyon jól elvoltunk együtt, sokat civakodtunk, barátkoztunk, sírtunk. Mindkettőnknek ugyanaz a szék kellett, ua. az a labda, pedig van vagy 10 labdám, stb. Sokszor bebújtunk a házikómba, feküdtünk egymás mellett, sokszor fel is borultunk házikóstul, este együtt fürödtünk. Előszeretettel téptük egymás ruháit. Teleszórtuk Apának a medencét homokkal. Pascal nagyon félt a kiskutyáktól, mindig sírva rohant az anyukájához, ha azok egy kicsit is közelítettek felé. Apa végre kibeszélgette magát Pistivel. Sokat bográcsoztunk, sétáltunk a tó körül is. Pascal már bilizik, megcsodáltam a kukiját is, sőt, egyszer meg is piszkáltam. Ő pedig nagyon nevetett rajta.

Mivel mamának a héten volt a szülinapja is, péntek este a szomszédék jöttek át hárman, aztán pedig Zolika a barátnőjével is befutott. Aznap Regina is megérkezett hozzánk, ő még most is itt van. Pascal és én olyan jól eljátszottunk vele! Nagyon sokat nevettünk.

Szombaton dédiék jöttek öten mamát köszönteni és Anyát is előre a névnapja alkalmából. Anya tortát sütött mamának. Vasárnap pedig mama barátnője jött a férjével, valamint Nonciék is, este pedig Apa egyik unokatesója ( annyian vannak) a feleségével, mert ők nászútra mentek, és a gépük hajnalban indult. Szóval nem unatkoztunk.

Regina holnap megy haza, mi pedig majd hétfőn utána és egy hétig a mamáéknál leszünk. Györgyinél is voltunk tegnap és ma is. Anya pedig szeptembertől a munka mellett főiskolára is fog járni.

Amiket tanultam: BIBI van a papa kezén, Ha megkérdezik, hogy kérek pénzt, felemelem a kezem, és összedörzsölöm a hüvelyk-és mutatóujjam. Kitaláltam magamnak két napja egy halandzsanyelvet, azt mondom egész nap, már 4-5 szótagot is összerakok. Persze rajtam kívül senki nem érti, de úgy csinálnak, mintha, és nagyon tetszik nekik. Ma bekakiltam és levettem a pelusomat. Anya már csak pucéran látott, aztán megkereste a pelust, ami gyanúsan barna volt, de mivel kakit nem talált, azt hitte, sáros lett valahogy. Aztán észrevette Regina a kakis fenekemet. Végül meglett a végtermék is, jó messze a pelustól. Ez eddig szép meg jó, de mi lesz, ha netán megy a hasam??? Ez költői kérdés volt. Meg tudom mutatni a pelikánt, a flamingót, zsiráfot, zebrát, rókát, egeret, madarat, tigrist. Nagyon gyorsan tanulok. Imádom a tésztaféléket, főleg a nokedlit. Hisztikorszakom a tetőfokára hágott, és már finomítottam is a módszeren, földhöz vágom magam és úgy visítok, könnycseppek nélkül.

Tegnap és ma fürödtünk a medencében, megmutattam Reginának, hogy tudok úszni. Nem félek a víztől, be is dugom a fejem a víz alá, a karúszók fenn tartanak, és vízszintes helyzetben lebegek a vizen. A lépcsőnél ki tudom nyitni a rácsot. Lépcsőzés fel és le megy egyedül, de még nem biztosan.

És a képek:

Tegnap vendégeink voltak, Sanyikáék. Siófokról tartottak hazafelé és beugrottak. Nem voltak sokáig, sajnos. Mama pedig nekiesett a konyhának, lefestette a falakat és nagytakarítást is kezdeményezett. Papa változatlanul pihen. Este Anyáék Györgyinél voltak.

Ma Corában voltunk vásárolni. ma van mama szülinapja is, Isten éltesse! Délután nonci és Lili is jöttek, vele játszootam és a kutyákkal : MOMO és ANA ( Molli és Fanni). Lilinek pedig elkezdtem a haját húzni, neki persze fáj. Szóval kis agresszor lettem.

Ha valahová beütöm magam, pl. a kezem a falba, és sírok, Anya megkérdezi, hogy ki bántott. Ilyenkor odamegyek a szóban forgó dologhoz, ráütök és mondom: DÁDÁ. De utána már nem sírok. Ismét megy a hasam, ha sikerül netán gombócot kakilnom, Anya és Apa örömtáncot lejtenek, olyan ritkaságszámba megy a dolog. Anyát néha pofozom, aztán magamnak is adok egyet.

A cipőmet és a zoknimat rendszeresen leveszem és mezítláb rohangálok. Legnagyobb kihívás a ruháim mosása előtt a zoknik átsikálása. A cipőimet ledobom a garázs elé, és a kiskutyák rá is marnak egyből. Újabb szavaim: AMBA (gomba), ANDA ( szandál). Öltöztetésnél nagyon segítőkész vagyok, minden ruhadarabomat tudom, hová kell felvenni, a zoknit rendszeresen próbálom a lábamra húzni. Evésnél repülőset játszunk, úgy sikerül nagyjából pár falatot belém tuszkolnia Anyának.

Az időjárás pedig javulhatna.

Ma hazajött a papa a kórházból. Be van gipszelve az egész karja, pihennie kell. Tegnap elmentünk Anya egyik barátnőjéhez, megnéztük a kislányát, Reginát. Még csak 7 hetes, kis édes. Este 7-kor jöttünk el tőlük. Le is pottyantam a lépcsőjükről, és persze, hogy a fejemet ütöttem be megint. Aztán jegelték a puklit, amit nem díjaztam. Ettem ott egy csomó színes bevonatú csokigolyót is, a ruhám a szivárvány összes színében pompázott. Kaptam tőlük varázsszívószálat, abban kakaós golyócskák vannak, tejet kell önteni egy pohárba, azt szívni, és kakaó lesz belőle, mire a számba ér. Irtó izgi.
Szombaton Liliék voltak nálunk, odaadtuk a névnapi ajándékát, egy Barbie-szobát. Nagyon Barbie-függő, ezért kapta ezt. Ők mától nyaralnak. Hozzájuk is el akartunk tegnap ugrani, de már nem volt rá idő. A délutáni kemény fél órás alvásom fáradtságot vonzott maga után, hazafelé az autóban elaludtam, itthon Anya felébresztett, de nagyon sírtam, még az esti kakaómat sem akartam meginni, és fürdés sem volt, csak egy gyors pelenkacsere, és már aludtam is tovább. Este 8-kor még soha nem aludtam el, Anyáék sejtették is, hogy ebből nagyon korai kelés lesz. És lőn. Apa volt ezúttal az áldozat, akinek ki kellett mászni az ágyból reggel fél 6-kor. Most megyek Apával és a mamával vásárolni.

Ma ortopédián voltunk, csak úgy ellenőrzésképpen, nincs baj, mint ki is derült. Sőt, a doktor néni meg is dicsért, hogy milyen izmos vagyok. Előtte elvittünk egy papírt az autós céghez, majd Anya munkahelyére mentünk. Pont aludtam az autóban, úgyhogy nem láthattak a kollégái, és hiányoltak is nagyon. De el lett intézve minden Anya szeptemberi kezdésével kapcsolatban. Már csak én húzhatom keresztül a számításait, ha nem fog simán menni a beszoktatás a bölcsibe. Erre remélhetőleg nem kerül sor, ahogy kinéz a dolog, ui. imádok gyerekek közt lenni. Papát hazaengedték a kórházból, mert nem tudni, mikor műtik. Holnap be kell mennie, akkor mondják meg. Délelőtt Apával voltam vásárolni a Corában. Mollit pedig el akartam ütni ma a bébitaximmal. Elmenekült a kutya, így életben maradhatott. Ma megtanultam, hol van a billentyűzet és a képernyő a számítógépen.

Anya, Nonci, Andris és én
Az ifjú pár
Papa és én

Benéztünk, ideje volt. A napok csak úgy telnek, egyre több időt igénylek, és odafigyelést. Bár most Anyának könnyebb a dolga, mert Apa is itthon van. A melegebb napokon sokat fürdök a medencében, a hűvösebbeket pedig játékkal töltjük. Nagy kedvenceim lettek a könyvek, már nagyon sok mindent meg tudok mutatni, a szavak elejét pedig mondom is. A Pont, pont vesszőcskét magamon mutatom és mondom is: PO, PO, VE. Három kiskutyát már el is vittek, még kettő van nálunk. Voltam a napokban a Margitszigeten is, végigszagoltam az összes virágot. A hétvégén esküvőn voltunk, Apa egyik unokatestvére nősült Kazincbarcikán. Ott is aludtunk, én már 11-kor húztam a lóbőrt a szobában. Apáék sűrűn rám néztek azért, de nem volt gond. Táncoltam is, most Lilike nélkül, mert ő még nem ugrálhat az agyrázkódása miatt. De ott volt a papa, Anya, Apa és a rokonság többi tagja is, úgyhogy táncpartnerben nem volt hiány. És ismerkedtem sok velem egykorú személlyel is. Papának pedig megfájdult a karja, azt hitte, izomgörcs. Ma derült ki, hogy leszakadt a bicepsze, úgyhogy most viszi Apa kórházba, műtik, majd 3 hónap kényszerpihenő következik. Anya is esett egy nagyot, másnap a kollégium (ott aludtunk)folyosóján a zuhanyzó előtt. Vizes volt a padló, ő pedig cipelte le a sok cuccot az autóhoz, akkor zakózott. Én nagyon megijedtem, elkezdtem visítani. És beigazolódott Anya sejtése: Apa volt a tettes, mert ha ő zuhanyzik, ott semmi nem marad szárazon, de még a környéken sem. Neki is fáj most a karja.

Igen, ez az átka annak, ha nem írunk gyakran a blogba: nem jut eszünkbe semmi, annyira rég volt. E frappáns megállapítással zárnánk is e bejegyzést.

Nos, a múlt hét vasárnapi meccs kapcsán annyit, hogy nem nyert Apa csapata. Kissé bántotta, bár nem mutatta.

A hétfői nap a nagy medence felállításával és megtöltésével telt Apa részéről. Anya részéről egy csomó tök eltevésével. És mikor jut neki eszébe, hogy a robotgéppel is lehetett volna? Amikor már végzett. Így a jobb keze bánja az egészet, mert a reszelővel legyalulta azt is a tökkel együtt. A pár darab cukkinit aztán már a géppel nyomta, kb. 2 perc alatt végzett, és ha előbb gondolkodik, megspórolhatott volna magának röpke 2 órát.

A kedd Anya részéről hasonlóan telt, csak épp zöldbabot rakott el üvegben. Első próbálkozása, talán megmarad. Persze mellette ebédet is kellett főznie szegény éhező családjának :-). A medencében már csobbantunk is egyet, ismét vacogó Míra lila szájjal lett a végeredmény, akit persze elég nehéz volt kiszedni a vízből ennek ellenére. Kicsit azért féltem, mert a mellemig ér a víz, és elmerültem már benne, nyeltem vizet is. Valószínűleg a heti hisztisorozatom részben annak tudható be, hogy nem sok időt fecséreltek rám a napokban. Persze kukáztam is rendesen, és hoztam a formám, egyszóval Apa és Anya végkimerülésben szenvednek. Apa nem érti, hogy lehet ezt immár másfél éve bírni Anya részéről. Hiába, férfi.

Ma Apa elment Nonciékkal Isaszegre, az ügyvédhez a telek miatt. Feleslegesen fáradtak ki, mert nem voltak kész a papírok, és tegnap a telefonban még mást mondtak. Hazafelé bementek a mamához az üzletbe, mert (és ez lehetne akár piros nagybetűs is) megérkezett a még húsvétra várt triciklim. Nagyon tetszik, zenél is, van lábtartója és ernyő is rajta. Aztán Nonci és Lili itt maradtak. Délután Lilivel játszottam, feltűnően jól elvoltunk, a szokásos visítás nélkül. Vihar előtti csend. Fürödtünk is, Lili karúszóját is megkaptam, abban egész más pancsolni. Nem merülök el, sőt, már hason is lebegtem, háton is, és meg is tudtam fordulni vele. Holnap Anya vesz nekem is egyet, úszógumim már van, de azt nem próbáltuk még, ez jobbnak tűnik. Anya és Nonci vacsorát is kreáltak, aztán Anya edzeni ment. Lilivel megettünk egy egész fürt szőlőt, aminek az eredménye a mai négy adag kaka volt, szőlődarabokkal megspékelve. Lilikének még nem szabad ugrálnia, mert, ugye, volt az agyrázkódása, és még vigyáznia kell. De a triciklimet odaadtam neki kipróbálásra. Este a mama is hazajött, kaptam tőle nagyon szép ruhákat. Este együtt fürödtünk, majd még egy óra játék, és aztán alvás.

Új szavak: ÖZE (őzike), EPE( lepke), GYERE( gyere), DÉDI. Meg tudom mutatni a medvepapát, medvemamát, és a medvebocsot is.

Holnap is sokat fürdünk, arról majd talán videót is felteszünk. Végül egy kép a ma esti pancsiról.

Ismét medenceparti van nálunk. Egyszerűen imádom. És az a jó, hogy még Apa is belefér, így nagyon jókat játszunk. Esek-kelek, de nem baj.
Valamelyik este ültem Anya hasán, lovacskáztam, és a nagy ügetésben lefejeltem Anyát, de nekem jobban fájt, mert az orromat ütöttem be. Nagyon sírtam, egyből mentem Apához, aki meg is kérdezte, hogy ki bántott. és én bőszen mutogattam Anyára, beárultam. Állítólag édes voltam nagyon.
Tegnap Györgyinél bográcsoztunk megint. És neki is van medencéje, igaz, az már nagy nekem. Valamint a víz sem melegedett fel eléggé, de én mindenáron be akartam menni. Ám legyen. Persze abban már leülni is necces volt, és elmerültem többször is teljesen víz alá, de ügyesen emeltem ki a kis fejem, legalábbis próbáltam. Anya rángatott mindig ki. Vacogtam egész testemben, a szám is remegett és lila is volt, de nem akartam kijönni. Aztán végül csak kicsalogattak.
Panasz amúgy nincs rám, dumálok sokat, mindennek az elejét vagy a végét, amelyik könnyebb. Naponta kb. 185-ször megkérdezem: PAPA? MAMA? NYANYA? APA?, és mindig el kell mondani, hogy ki hol van.
Ma Anya festette a körmét és nekem is ki kellett. Most az is szép.
Meg tudom mutatni a farkast, a vadászt, a puskáját, a lepkét és az őzikét is a mesekönyvben. Imádom a csokis muffint, erre ma jöttem rá. Hisz csokis.
Ma este pedig az EB-döntőt fogom nézni Apáékkal.

Ismét kánikula van. A kora délutáni órákat a házban töltjük, árnyékban is alig lehet kibírni. Éjszaka aludni sem lehet, bár, én tudok. Apás lettem nagyon, mióta Apa itthon van velünk. Enni is akkor szoktam, ha ő is leül velem. Az étvágyam egyébként nagyon rossz, tudjuk be a melegnek. Tegnap voltam a 18 hónapos kötelező védőoltáson. Sírtam egy kicsit, de kaptam matricát, és abbahagytam. A váróban minden kisbabát megnéztem. Doktor bácsi szerint eleget híztam, most vagyok 9,5 kg. A kutacsom még nem nőtt be, és viszonylag nagy is ráadásul, de ez sem baj. Jobb, ha később nő be, mint előbb. Utána vettünk dinnyét, nagyon imádom. hazafelé csak mondogattam: DENE, DENE. Késő délután pedig kimentünk az utcára, Anya vett aszfaltkrétát, és ott rajzoltunk. Én inkább csak firkálgattam, és eltörtem a krétát.
Felismerem a buszt hangról, mamáéknál a szobában is hallottam, és mondtam is, hogy BU. A motorra pedig : MO.
Tegnap este kaptam kúpot, lázmegelőzés céljából. Nagyon nem volt jó, felkiáltottam, hogy MAMA, és nagyon sírtam. Utána Anya magához vett, hogy megvigasztaljon, de egész testemben megfeszítettem magam, több perc után lazultam csak el. Ma reggel is kellett volna, de kimaradt. Remélem, nem jut eszébe Anyának.
Zoli is szabin van itthon, este elmentek moziba Anyáék vele. Addig mamával aludtam, de ahogy kinyílt a bejárati ajtó, kinyílt a szemem és már kérdeztem is: APA? NYANYA? és már másztam is le az ágyról.
A bilit nem nagyon akarom elfogadni, nehéz dolgunk lesz. Tegnap is szóltam ugyan, hogy KAKA, de már csak utána. Most azon dolgozunk, hogy előtte szóljak. Kitartás, ősök!!

Múlt hét

Tegnap hazajöttünk. Az elmúlt egy hét nagyon jól telt. Bár az első három nap esős volt, végül jó időnk lett, és sokat pancsoltam a medencében Apával. Mamáéknak új kutyájuk van, Bucinak hívják. Vele viszont nem igazán jöttem ki, mert egymást hergeltük egyfolytában. Pedig csak játszani akart velem, de valahogy mindig sírás lett a vége. Amikor odajött hozzám és felugrott rám, meghátráltam, elkezdtem hessegetni és rászóltam: BUBU!! Azért voltak jó pillanataink is. A reggel nálam korán kezdődött, hat körül. Aztán boltba mentem, mikor kivel. Ott persze mindig volt valaki, aki meglepett valami finomsággal. Anya keresztanyja például egy zacskót adott a kezembe, aztán felemelt a polchoz, amin a finomságok voltak. És én csak pakoltam őket a zacsiba. A boltba belépve az ajtónál sorakoztak a karton sörök, én odamentem, rámutattam és mondta, hogy APA ( mert azokat Apa issza). Az evőkém rosszul indult, de megjavult, az utolsó napokban rengeteget ettem. Mama sütött nekem ismét fincsi kakaós kalácsot, és főzött főzeléket is, tele borsóval. Ha megláttam, rámutattam, hogy BOBO, és már kaptam is belőle. Nagy kedvencem is volt, AMA (alma), abból is sokat ettem. A számolás is megy már: EEE, TEEE, AMA, NÉÉÉ, ÖÖÖ (1,2,3,4,5). És a végén meg kellett tapsolni.

Egyik nap mamával mentem sétálni, bementünk Marisékhoz is, ott elaludtam a babakocsiban, de egy mobil felébresztett, és pánikba estem, Anyát akartam. Mama telefonált neki, hogy jöjjön. Alig tudtam megnyugodni, csak hüppögtem Anyánál vagy tíz percig. Mariséknál még voltunk a héten egyszer, akkor a hintaágyon aludtam el. Még napernyőt is kaptam, mert nagyon meleg volt. Aztán voltunk a keresztmamáékál is. Ott láttam kicsi kacsákat, de elszaladtak előlem mindig.

Megérkezésünk után elmentem mamával Viki munkahelyére, mikor megláttam őt, nagyon örültem neki. Ő dolgozott egész héten, csak péntekre vett ki szabit. Aznap bográcsoztunk a kertben, Apa volt a séf (ki más). Reginának nyári szünete van, ő egész héten otthon volt. Vele is nagyon sokat játszottam, nevettem. Már próbálkozom az ő és Viki nevével is, bár még nem tudom tisztán kiejteni, de azért hasonlít. Minden nap megnéztem a pipiket és a kakast is. Ettem epret (EPE), málnát (MÁ), meggyet(ME) is, nagyon szeretem mindet.

A medencés buli nagyon jó volt, sokat játszottam Apával a vízben. Elkezdtem a fejemet a víz alá dugni, és közben fújom ki a levegőt, és nagyon tetszik mindenkinek, ahogy bugyborékol a víz. Az pedig nekem tetszik, ahogy nevetnek.

Mama banánligete már kb. 4 méter magasra nőtt. Tök jól néz ki. Hoztunk is banánfát Györgyinek, mert kért. Anya pedig citromfát kapott a nagybátyjáéktól, alig tudtuk felhozni az autóval, akkora. Mamának is hoztunk egy kisebbet. Úgyhogy oda és vissza is úgy néztünk ki, mint egy botanikus kert, odafelé ui. a mamának vittünk vagy 10 cserépben növényeket, amiket az itteni mama küldött neki.

Apa és a papa megcsinálták a hintámat is normálisan, úgyhogy játékban nem volt hiány. Homokoztam is, és kaptam homokozókészletet a mamától és egy nénitől is. Mamától kaptam még három pulcsit is, és egy szatyornyi ruhát is összeválogatott nekem a védőnőnél.

Éjszakáimat a kiságyban töltöttem, az első és az utolsó kivételével. Egész héten taknyos vagyok, más bajom nincs. Az orrszívót én is fogom, miközben használjuk, segítek Anyának. A bébitaximmal már simán veszem a kanyarokat és profi módon fékezek. Itthon kaptam egy új babakocsit a babának, Zolitól.

Apa egész héten az EB-t nézte, kedvencei továbbjutottak (németek). Mikor gólt lőttek, Apa nagyon örült és nagyon kiabált, én pedig annyira megijedtem, hogy sírtam mindig. Aztán ő kellett, hogy megnyugtasson, hogy nincs baj.

Egyik este pedig elmentünk a kúriához, ahol gyerektábor volt, és az utolsó estéje. A gyerekek előadtak műsort, ott rohangáltam, és Anya egyik régi osztálytársával és a fiával, Márkkal is találkoztunk. Márkkal egymásnak adogattunk köveket. A végén már dobálás lett belőle, így megszüntették a mókát Anyáék. Egy zenekar is fellépett, én odamentem előre, hogy lássam őket. Mikor befejezték, a közönség elkezdett tapsolni, én pedig vigyorogni, mert azt hittem, engem tapsolnak. Már úgy megszoktam, mert Anya mindig megtapsol, ha ügyes vagyok.

Nagyon jó volt ott, de hazaérve is rettentő boldog voltam, az egy hete nem látott játékaim egyből érdekesek lettek, és a papának is örültem nagyon. Mollit meglátva pedig kiabáltam: MOMO!!!

Esküvő

Tegnap esküvőn voltunk. Először a menyasszonyhoz mentünk, ott volt a vendégfogadás, onnan mentünk a házasságkötő terembe. Gratulációk, fényképezés, majd mentünk az étterembe tovább. A Gerbeaud-ban volt a vacsora, nagyon szép volt minden, a teremdíszítés is és nagyon finom volt a vacsi, no és természetesen a desszertek is. Nagyon sokat táncoltam Lilivel és Adriennel is (ld. videó). Aztán a papával is roptunk, felkapott minket és úgy táncoltunk. Mindenkivel kedves voltam, ismerkedtem és ott voltam mindenütt. Este 9 körül Anyáék elkezdtek próbálkozni az elaltatásommal, babakocsiban, ölben, széken egyaránt. De nem ment, és bár nagyon fáradt voltam, aludni nem akartam. Éjfélig bírtam, a menyasszonytáncot még Anyáékkal megvártuk, táncoltam is, majd Anya ölében beájultam, kidőltem. A továbbiakban két összetolt széken aludtam, míg megjött a taxi. Hajnali 3-ra értünk haza, úgyhogy reggel 9-ig aludtam is. Nagyon kifáradtam a buliban.
Holnap délelőtt pedig indulunk mamáékhoz. Anya ma vasalt fáradtan, és még össze is kell pakolnunk. És a videó:

A napjaink itthon Apával jól telnek. Kedden és szerdán nagyon jó idő volt, sokat voltunk kint, pelus nélkül szaladgáltam, nagyon élveztem. Kedden még Szentendrén is voltunk, igaz, csak rövid ideig. Este pedig Györgyinél. Imét a fűben ültem, hanyatt vágódtam, majd feltápászkodtam. Sőt, megmutattam Anyának a piros és a sárga virágot is, mikor kérte.
Szerdán délután Anyát kísértük el körmöshöz. Míg ő ott volt, mi elmentünk a közeli játszótérre, csúszdáztam is, először csak a kicsin, később már a nagy csúszdán is. Nagyon bejött a dolog. Egy nigériai kisfiúval is megismerkedtünk, vele játszottam. Este pedig rohantunk a bölcsibe, szülői értekezletre.
Ma Zsófi és Zétény voltak nálunk. Megint kaptam tőlük pulcsit ajándékba. Anya főzött-sütött délelőtt, Apa is segített neki, ő magozta a cseresznyét a kuglófhoz, és még fel is mosott. Most már kezdek egyre féltékenyebb lenni a dolgaimra, amikor Zétény be lett ültetve a hintámba, visítottam. Anya magához vett, és ott már megnyugodtam. De nagyon ferde szemmel néztem végig, ahogy Z. hintázik. Bezzeg az ő játékát simán elvettem, azt szabad. És szegénynek mindig csak a szemét akartam megfogni, pedig többször rám szólt Anya, de nem hallgattam rá. Aztán épp csak megsuhintotta Anya a kezem, és már össze is dőlt a világ. Régebben ilyenkor mentem, és bújtam Anyához, most, hogy Apa itthon van, hozzá megyek panaszkodni Anyára.
Nagyon szeretem a MOMO-t (mogyoró), már tudom utánozni a kacsát: HÁ-PÁ-PÁ (háp-háp). Tegnap BOBO-t (zöldborsót) ebédeltem, azt is imádom. És ha valamit kiszúrok, ami kell nekem, de nem érem el, mutatok rá: A-DA (add ide).

Szombaton már esős időre ébredtünk, így nagyon ki sem tudtunk mozdulni. Anyáék sütöttek nagyon finom sütit itthon. Lili is itt volt egész hétvégén, én nagyjából egész nap vele játszottam, és nyúztuk egymást, többnyire persze ő engem. Elkezdődött a foci EB is, Apa lázban égett. Estére pedig vele és mamáékkal maradtam, Anya, Viki és Zoli moziba mentek. Mikor hazaértek, még ébren voltam.

Tegnap délelőtt még esett, de délutánra kisütött a nap, így elmentünk a Várba sétálni. Fagyiztunk is, és csináltunk egy csomó fotót. Délután hazajöttünk, este pedig Anya és Viki elmentek vacsorázni egy olasz étterembe. Nagyon jó hely szerintük, és jól érezték magukat. Este Apa hamar lefürdetett, és hétkor már aludtam is. Nagyon fáradt voltam. Anyáék fél 10-re értek haza, akkor kicsit felébredtem, és utána már nyugtalanul telt az éjszakám. Hajnalban Anya érezte, hogy lázas vagyok, volt is hőemelkedésem. Kaptam Nurofent és teát, utána már aludtam. Reggel nyolcig aludtunk, amit nem gondolt volna senki, kiindulva a hét órás elalvásomból. Anyáék közt voltam egész éjjel. Többször próbáltam beszélgetést kezdeményezni Anyával, aki nem válaszolt, mert akkor nem aludtam volna. Többször is szóltam neki, hogy NYANYA, ő persze csendben volt, de negyedszerre már válaszolt, mert már sírva szóltam neki. Azt hittem, nincs ott.

Megtanultam azt is, hogy mit mond a birka: BEEE. És már gyönyörűen és tisztán mondom, hogy AAAA-PA. Apa nagyon boldog.

Ma peidg fájdalmas búcsút kell vennünk Vikitől, kivisszük az állomásra délután. De nem baj, jövő hétfőn újra láthatom őt és mamáékat is. Már nagyon várjuk. Annyira jól éreztem magam Vikivel, nagyon sokat játszott velem, jól elvoltunk.

Szerdán este elhoztuk Vikit. Este már mellette és Anya mellett aludtam el. Csütörtökön reggelivel kezdtük a napot, majd elindultunk vásárolni. Mi esküvőre megyünk, arra kellett vásárolni, Viki pedig csak úgy nézelődött, és vásárolt is. Nekem is vett egy rövidnadrágot a Hennesben. Először egy Hellokittys esőkabátot néztünk ki, de a nem volt rajta kapucni. Még ilyet.
Apa is velünk volt, és ismét nem bírta a tempót, de jól viselkedett. Hazaindulás előtt még beültünk fagyizni, és Anya meg Viki kikértek két kétszemélyes adagot, és nem bírtak vele. Hazafelé még vettünk hajfestéket, majd bementünk a Corába is, szoknyát adtunk be cippzárcserére és vásároltunk is. Itthon aztán Viki befestette Anya haját, vacsorát főztek, ettünk, majd fürdés és alvás a részemről. Anyáék még filmet néztek este.
Tegnap délelőtt Anya és Viki elmentek Szentendrére, mamának kerestek ajándékot és vettek is. Anya megkóstoltatta Vikivel a Szamos mandulatortát, ő nagy nehezen szánta csak rá magát, mert nem szereti a mandulát (ezen nem is érezni). És mi volt a reakciója? Persze, hogy ízlett neki. Na ugye, keresztanyu. Délután pedig Györgyihez mentünk át, és bográcsoztunk, Apa megalkotta élete egyik legjobb gulyását. Viki sütött is kifliket. A hintaágyon aludtam két órát délután, így este fél tízig bírtam, akkor mentünk haza. Mivel Lili nálunk van a hétvégén, és gondolom, nagyon hiányoztam neki, a mamával ők is átjöttek délután vagy háromszor. Hozták Mollit is, aki persze kutya lévén, ugatott, és arra ébredtem fel. Anya boldog volt. Aztán hazajött Zoli is, elvitte az autót, és akkor ő is beugrott. Mindenki után nagyon sírtam, krokodilkönnyek kíséretében. Este aztán a fűben hemperegtem Apával, ugráltam a hasán, és azt élveztem, hogy elvágódok, és oldalra fordulva felülök újra. Most tanultam meg ui., hogy kell feltápászkodni hanyatt fekvésből. Ezidáig, ha hanyatt estem, mindig addig sírtam, míg valaki fel nem segített, mert nem tudtam, mit kell csinálni. Pedig Anya mutatta, de nem értettem soha.
Este lefekvés előtt pedig végigmondtam mindent, amit tudok, dumálhatnékom volt, Anya egy kicsit beszélgetett is velem, aztán alvás.
Ha valami kell, mutatok rá, és azt mondom: ADA( add ide). Ezt két napja.
Ma nem jó idő van kint, szabadtéri programot, nem tudom, hogy csinálunk, meglátjuk.

Csak egy gyors bj.

Ma jön Viki keresztanyu hozzánk, megyünk elé az állomásra. Ma voltunk bölcsit nézni. Apa gyorsan beugrott a volt mh.-re a papírokat aláírni is.
Tegnap a Rómain voltunk sétálni, szaladtam és hasra vágódtam, pont a homlokom közepét ütöttem be, most foltom van megint. Valamelyik nap ettem dinnyét, és mondtam is: DENE (dinnye) és azt is, hogy a cica azt mondja: NYAAA. Szócső beindult.
Tegnap pelus nélkül voltam, és kipécéztem magamnak egy helyet a teraszon, oda jártam pisilni. Lett is nagy tócsa, mert 5 perc alatt 3x mentem pisilni. Legalább nem össze-vissza csinálom. Anya a bilivel mindig elkésett.
Puszi

Jó és rossz

Hát, akkor kezdjük a rosszal: Apa itthon van, munkát keres:-) Nem szeretnénk részletezni. Legalább velünk tud lenni egy kicsit. Pénteken voltunk nézelődni is, mert megyünk a nyáron két esküvőre is, és kell néhány új cucc.
A jó: elkezdtem dumálgatni. Szavaim: TECSI (tejcsi), VAVA(így ugat a kutya), MÚÚÚ (ezt mondja a tehén), BOBA( boltba), EEE-TETÖ(egy, kettő), BAMBU(bimm-bumm), PAPU(apu, ez lett Apa, mert mindig papát mondok neki is).
Tegnap olyan sallert kapott tőlem Anya, hogy csak na! Aztán szegény nagyon sírt, mert fájt neki, én pedig annyira megsajnáltam, hogy elkezdtem sírni vele együtt, és átöleltem a nyakát is. Egyből abbahagyta.
Éjszaka pedig a Bogi kutya elkezdett nagyon ugatni, Anyáék épp tévéztek, én már ezer méter mélyen aludtam. Az ugatásra felébredtem ,de még kómásan, csík szemekkel azért felültem, és elkezdtem utánozni Bogit, aztán visszazuhantam aludni. Ezen persze nagyon jót mulattak az ősök.
Ma a szomszédék voltak nálunk, mamát köszönteni. Nagyon jó kislány voltam, produkáltam magam, Edinával sokat játszottam. Már meg tudom mutatani őkat a nevük alapján is. Megtaláltam a leszerelt hintámat is, már kb. 2 hete nem ültem benne, persze most bepótoltam, ki sem lehetett szedni belőle. A nektarint zabáltam, imádom. De azzal a maggal nem bírok.
A bilizéssel nem nagyon haladunk, már az is fél siker, ha egyáltalán rajta maradok fél percig. Ilyenkor még a könyv sem érdekel, ami máskor sláger, pláne, ha Anya mesél belőle.
Mollival már nagyon megszerettük egymást, ölelkezünk minden reggel, és a kajámat is neki adom.
És végül egy remek utolsó hír: elkezdődött a hisztikorszakom Anya szerint. Tegnap kicsináltam őket. Már semmi sem jó, ne segítsen senki semmiben, én egyedül mindent.
A cipőmet megtanultam kicsatolni, így mezítláb rohangálok. Várjunk csak, kitől is láttam? Ja, persze! A mama!!! ( De tényleg).
Erzsike ma kipróbált egy fényképezőgépet, olyat szeretnének venni majd. Több, mint 500 képet csinált ma rólam. Majd abból szúrunk be, mert Anya ellustult e téren kissé.

Magdi mamának boldog névnapot kívánok!

Kánikula

Az eltelt napok átlaghőmérséklete 30°C felett volt. Mi is megpróbáltunk 11-től 3-ig nem a napon tartózkodni, bár ezt velem kissé nehézkes véghezvinni. Akkor már fürdés. Jó vastagon az 50-es faktorú naptej, egy kis bikini alsó és már mehetek is. Nagyon sokat vagyok pelenka nélkül is, a napi kaki után már nagy valószínűséggel csak pisi jön, azt pedig fel lehet mosni. Bár rendszeresen elcsúszom a magam mögött hagyott tócsákban.
A teraszon a kő is nagyon forró, egyszer kimentem Anya után mezítláb, és amit tudtam tenni annyi volt, hogy egyik lábam felemeltem és nyafiztam. Anya elindult vissza az árnyékba, szólt is, hogy jöjjek gyorsan. Én követtem őt, lábujjhegyen járva.
A "Ki kakilt be?", "Ki pukizott?" és " Kié ez a kakis pelus?" kérdésekre pedig egyértelmű a válaszom: "Mama!"
Tegnap estefelé az utcában bandáztam Botival, akinek Anya napszemüvege tetszett a legjobban, nem is vette le a fejéről. De ő a sapkát sem veszi le a fejéről, én pedig leveszem, nem tűröm. Úgyhogy majd kendőt kötünk rá, azt szoktam hagyni.
És rájöttem, hogy kiférek a rácsok közt a teraszon, ettől kezdve az ajtó sem akadály a lépcsőnél, de nagyon nagyot is lehet esni a garázs elé (bár ott még nem próbálkozott- Anya). Úgyhogy majd valami megoldást kell keresni erre is.
Végül: édességmegvonáson vagyok. Örülök.

Képek

A kiskutyik és az új medence ( Lilié, de ők nem tudták hol felállítani)

És már azt is tudom, hogy ugat a kutya: Va-Va:-):-)

Na végre! Iszonyat lassú ma a net, de itt vagyok.
Elvitték tegnap Némót. A többi kutya maradt. Ma infúzióra kell vinni Fannit még.
Tegnap pukiztam, mama mondta is, hogy egészségemre. Aztán papa megkérdezte, hogy ki pukizott, mire én rávágtam: Mama!! Ma reggel Anya megkérdezte, mit kérek inni, és mondtam: TECSI (tejcsit). Már ez is megy.
És már az orromban is előszeretettel turkálok. Egész nap Apán lógok, nagyon szeretem a hétvégéket, mert ő is itthon van egész nap.
Ma este Apával leszek, mert Anya lánybúcsúra hivatalos.

Új szavam: MEMO (Némó kutya). Ma egy koppal indítottam a napot, próbáltam belebújni a mama papucsába, ami csúszik. Elcsúsztam rajta és bevertem a fogacskámat a falba, ráadásul pont a sarkába. És vérzett. És Anya nagyon megijedt, de nem lett semmi baj. Pár percig csüngtem Anyán, fejemet a vállára hajtva cumiztam az ujjamat, majd mikor elkezdtem lóbálni a lábam, tudtuk, hogy nagyobb volt az ijedtség.
Reggel produkáltam magam a papának. Nagyon nevetett, és a mama is.
Amiben ismét okosodtam: ha valami már nem kell, pl. Anya mobilja, a poharam tele vízzel, szépen leteszem a földre, székre, stb. helyekre, és nem dobálom, nem ejtem le.
Tegnap is estem, én, a bátor. Nem hátrafelé tolattam le az ágyról, ahogy szoktam, hanem ülő helyzetből próbáltam leugrani. A kátvány magáért beszélt: egyszercsak eltűntem az ágy mellett. Ismét a fejem vertem be.
Műanyag pohárból ittam tegnap Györgyinél. És hogy mit? Pocsolyavizet. És ízlett.

Kiskutyák

Ma megszülettek a kiskutyák, szám szerint 5. Hat lett volna, de mivel Fanni nem tudott magától boldogulni, műteni kellett, és az egyik már meghalt a pocakjában:-(. Képet majd teszünk fel róluk, ha itthon lesznek. És persze gazdi is kell nekik.

Szombaton elmentünk a telekre papáékkal. Apa segített papának, mi jl elvoltunk a mamával. Aludni ott sem akartam, pedig a lakókocsiban át is rendezték az ágyakat Anyáék, hogy mellém tudjon feküdni. Este pedig a szomszédba voltunk hivatalosak szülinapra. Kb. fél 10-ig bírtam, ettem-ittam, Edinával játszottam, aztán hazamentünk aludni, majd miután én elaludtam, Anyáék még visszamentek kicsit.
Vasárnap elmentünk a Smart-pontokat beváltani, fagyiztunk, én sült krumplit is ettem, majd hazajöttünk. Itthon már Lili és Dalma vártak. Velük játszottam.
Ma az OEP-nél voltunk, igazolást beszerezni. Utána benéztünk mamához is, Györgyi is velünk volt, és ő még vásárolt is. Hazafelé még gyors Cora-menet, és most épp nem akarok aludni, pedig kellene, mert ma csak az autóban aludtam kb. 10 percet.
Tegnap kivettem a szemetesből az üres tejesdobozt, odavittem Anyához, és mondtam neki, hogy TETE (tejcsi). Tudom mondani, hogy van popóm (POPO) is. Enni továbbra is nem nagyon akarok, persze az édesség jöhet(ne).
Nálunk van Némó kutya is egész héten. Fanni pedig ma vagy holnap szül, lesz sok kiskutya megint (ha valakinek kell).

Tegnap Zétényéknél voltunk, aki már úgy megnőtt! Csak pilláztunk Anyával! Mindig elvettem a cumiját, rágcsáltam kicsit. Anya pipa volt. De nem bántottam.Zsófi főzött is, fincsi ananászos csirkemellet kukoricás rizzsel. Délután sétáltunk, elmentünk Zsófi egyik barátnőjéhez, akinek szintén van egy lánya. Hét hónapos, de már integet és mondja hozzá, hogy pápá. Döbbenet. Na, őt már bántottam kicsit, megdádáztam a kezét többször is. De nem sírt.
Tegnap Nesquik gabonagolyókat reggeliztem, kanállal természetesen. Már azt sem engedem Anyának, hogy hozzányúljon a kanalamhoz, teljesen önállósítottam magam. Persze nem mindig sikerül belevarázsolnom az ételt a számba. A golyókat is úgy ettem, hogy egyik kezemben a kanál, másikkal belenyúltam a tálkába, kivettem egy golyót, rátettem a kanálra, és úgy vittem a számba. Mert én már egyedül eszem KANÁLLAL:-)
Kaptam egy szép fehér ruhát blúzzal. Névnapi ajándék déditől.
Tegnap este nagy dolog történt! Elalváshoz készülődtünk, én a szokásos helyemen, az ősök közt. Anya úgy szokott átcsempészni a kiságyba, ha már alszom. Szóval, tegnap este összerugdostam Anyát, mire ő megelégelte, és átrakott a kiságyba, mondván, az az én helyem, ott kell aludnom. Leoltotta a villanyt, és én nem is sírtam, lefeküdtem, és elaludtam a kiságyban (reméljük, ez nem egyszeri alkalom- Anya).
A húsvéti ajándékomat azóta várjuk, egy bringa lett volna, tolókaros, és ami ezen van pluszban, egy lábtartó. Sajnos, nem rendelnek belőle, így tegnap elmentünk még egy csomó helyre bringát nézni. Nem sok helyen van már, és egyik sem lábtartós. Ami fontos lenne, mert beakad a lábam a pedálba. Úgyhogy ennek egyelőre lőttek, de azért még keressük.

A házam és az új hajam

Hétfő: nagyon meleg volt. Mi azért elmentünk sétálni a tóhoz, mekiztünk is, Apa sörözött is. Annyira sütött a nap, hogy a tarkóm piros is lett. Itthon aztán aludtam, Anyáék meg napoztak.

Kedd: délelőtt kisétáltunk a közeli új szépségszalonba, nekem lett volna hajvágás. A fodrász délutános volt, így visszamentünk kettőkor. Géppel le is nyírta a hajamat, most nagyon rövid. De talán ez így a legjobb, egyrészt a koszmó miatt is, másrészt pedig a meleg miatt. Hazafelé bementünk Botiékhoz, Anyáék dumáltak, mi pedig játszottunk, csúszdáztunk. Először Boti mindent kivett a kezemből, kicsit meg is rángatott, biztos, féltékeny volt. Később aztán megenyhült, és már tök jól elvoltunk. Kaptunk almát, joghurtot és üdítőt is, leültünk a kis asztalhoz, és ott ettünk együtt. Fél ötkor jöttünk el, és sok-sok puszit adtunk egymásnak, mert láttuk, hogy Anyáéknak nagyon tetszik. Este Anya edzeni ment, Apával befejeztük a vacsit, ettünk, fürdés és alvás következett.

Megtanultam fújni a számmal, kaptam szájharmonikát is már, de az még nehéz falat. A csörgőm mindenesetre sípol, ha fújom.

Megtanultam, mit mond a tehén: MEEEE :-) (később majd lesz belőle múúú is)

A buli

Tegnap megvolt a buli. A sok munkát és készülődést látva már sejtettem, hogy valami lesz, és ugye, Anya sem tudott velem sokat foglalkozni egész nap. Bár kora délután már megjöttek Liliék, akivel aztán jól elvoltam mindaddig, míg Lilike el nem kezdett ismét kommandírozni. Amit nem szeretek még mindig, így visítottam egész délután. Nonci is lelépett, mint utólag kiderült, nekem nézett ajándékot. Egy házat kaptam, majd teszünk fel képet róla. Apa kint főzött bográcsban, Anya és mama pedig bent és a teraszon készülődtek. Elaludni sem akartam aztán Anyával, csak Lili mellett voltam hajlandó aludni. Úgyhogy ő és Nonci feljöttek velem, és így elaludtam. Késő délután érkeztek meg a vendégek, Apa jónéhány unokatestvére és párjaik. Így aztán lettünk egy páran, nagyon élveztem a sok embert. Mindenki el volt tőlem ragadtatva, Anyának persze dagadt a melle rendesen. Sőt, mint kiderült, többen olvassák a blogot is, aminek nagyon örülünk. Itt is üdv nekik ( Sanyika, Kata és Marika:-))!! Megmutattam azt is nekik, hogy tudok rátaposni a sörösdobozra.
Elaludni este nagyon nehezen tudtam, Anya alig tudott elszabadulni mellőlem. Liliék sem aludtak nálunk végül.
Kaptam sok csokikát, takarót, homokozókészletet is. A vacsora nagyon finom lett, a marhagulyást imádtam, tunkoltam sokat kenyérrel, aztán pedig kókuszgolyóval is. Van egy ízlésem, mi? A ruhám tiszta zsír lett, de egyelőre van ki mosson rám, úgyhogy emiatt sem izgulok.
Anyáék elég későn kerültek ágyba, valamikor hajnali 3 körül, én pedig a reggel 6 órai ébresztőmet megtartottam, Apa ugyan megúszta, de Anya nem. Mivel mindenhol aludtak, a nappaliban is, ők is felébredni kényszerültek, mikor lementünk. Bár az már 7 után volt, kicsit még hagytam őket aludni. Aztán szép lassan mindenki ébredezett, reggeliztünk, majd délelőtt 11-kor el is mentek. Integettem nekik, aztán Anyával egyből elaludtam. Délután 3-kor keltem fel, megdöntve ezzel az alvásrekordomat. Anya is pihenhetett egy kicsit így. Délután pedig a papával sétáltam az utcában.
A mai nap pakolászással és pihenéssel telt mindenkinek. Zoli pedig nem kért ajándékot, viszont így beleszálltunk az új órájának az árába, ezt kérte ajándékok helyett.
Valami újabb: egyik nap bekakiltam, és ezt jeleztem is, úgy, hogy fogtam a pelusomat és közben hümmögtem Anyának. Ezt már csak egyféleképpen tudnám tökéletesíteni: kakilás előtt jelzem. De azt majd idővel.
Fanni ismét terhes. És úgy tűnik, nem kevés kiskutya lesz. Csak majd elpasszolni lesz nehéz őket. Bár az apuka gazdája megígérte, hogy segít benne, ha már így sikerült ismét összehozni a kicsiket. Valószínűleg azért történhetett meg, mert Molli apukája is ez a kutya, és már ismerték egymást Fannival.
A holnapi napot Anya nekem ígérte teljesen, kárpótlásul az elmúlt két napért. Már nagyon várom!

Ui.: Ma van Pünkösdvasárnap.

Tegnap: délelőtt itthon voltunk, délután elmentünk a Corába. Már meg is kaptam előre a névnapi ajándékomat, egy babakocsi a babámnak. Azt tologatom mostanság. Anya vacillált még egy fűnyírón is, mert valamelyik nap az utcán nagy előszeretettel toltam Boti fűnyíróját is. De végül maradt a babakocsi, elvégre lány vagyok. El is indultunk gyorsan sétálin, babkocsiban toltam a babát is, aztán egyszer csak fogtam és ledobtam a babát a földre, majd átmentem rajta a babakocsival. Anya nagyot nézett, és mondta, hogy ilyet nem szabad csinálni, mert nagyon fáj neki. Mama is hozott már nekem ajándékot, egy homokozószettet, egy táblát öntapadós golyókkal, és kaptam egy hűtőmágnest is, ami egy kis lámpa, amit tudok nyomogatni és mindig más színben világít. Ui. imádom a hűtőmágneseket.
Ma délelőtt sokat játszottunk, könyveket nézegettünk. Már meg tudom mutatni az elefántot, krokodilt, libát, lepkét, majmot, csigát és sok más állatot is. A színek már mennek nem csak a könyvből. Délután aludtam másfél órát, Anya addig napozott. Utána kimentünk a zöldségeshez, majd játszottam Mollival, aki mindig kikapja a kezemből a kaját, Anya pipa is rá emiatt, és mindig mondja, hogy ne hagyjam magam. Én persze hagyom, aztán meg sírok.
Szombaton buli lesz, úgyhogy nem biztos, hogy a héten lesz időnk naplózni, mert Anya segít készülődni.

Új szandál

Szombaton volt Zoli nagybátyám 30. szülinapja. Anya sütött neki tortát, este átjöttek a szomszédék felköszönteni őt, és grilleztünk is. Jól teletömtem magam, főleg a ragulevessel. A benne levő kukoricaszemek pedig egészben távoztak belőlem másnap. Ellestem a papától és Apától, mit kell csinálni az üres sörösdobozokkal. Ők mindig rálépnek, így összelapul és kevesebb helyet foglal. Miután sikerült megszereznem egy, már összelapított sörösdobozt, a földre dobtam és én is rátapostam. A lépcsőn is estem, azt hittem, ha egyszer sikerül lemennem egyedül, már nem kell félnem. Nem gurultam le, csak a fejemet ütöttem be, és lett egy kék foltom egyik oldalon. Még aznap beszereztem mellé a másikat is, másik oldalra, elvégre párosan szép az élet. Ez utóbbit akkor, mikor nekiszaladtam az ajtófélfának.
Vasárnap sétálni voltunk és fagyiztunk is.
Tegnap sétáltunk, hazafelé elkapott minket az eső, én szárazon megúsztam, Anya viszont bőrig ázott. Aztán délután már ki sem mozdultunk.
Ma reggel fél 9-ig aludtunk, reggeliztünk és elmentünk az új szandálomért. Kaptam egy gumicsizmát is mellé. Az eladótól még egy nyuszis kulcstartót is kaptam, amit aztán sikerült elhagynom. A metrózást nagyon élveztem és a héven is integettem mindenkinek. Hazafelé elaludtam a babakocsiban.
És már egyedül iszom pohárból. Mostanában napi kétszer kakilok is.

Anyák napja

"Édesanyám, anyáknapja

ünnep kis szívemnek,

hosszú verset nem tudok még,

inkább megölellek."

És szeretnék még boldog anyáknapját kívánni Magdi és Margit mamának is, és a dédiknek!

Május 1.

Ma van a munka ünnepe, és nagyon sok helyen majális. Mi sem akartunk itthon maradni, ezért vettük a sátorfánkat, és elmentünk a Városligetbe (ami mellesleg a lehető legrosszabb ötlet volt). Parkolni is alig tudtunk, nem beszélve a nagy tömegről, ami leginkább Apát frusztrálta. Plusz még sörözni sem tudott, mert vezetett. Ennyi kellett neki, hogy ne érezze jól magát. Mi azért elvoltunk, mama, papa, Anya, Nonci, Lili és én. Lili még egy körhintára is felült, lángosoztunk, pereceztünk, söröztünk, sétáltunk sokat. Estem is egy nagyot. Aztán kinéztem magamnak egy lufit is, sárga nyuszit. Nagyon tetszett, csak Apa nem akarta elengedni teljesen a madzagot, nehogy elrepüljön. Hazahoztuk, kikötöttük, és már nem is érdekel. Most Apa és papa meccset nézni készülnek, nagyon izgulnak, Apa Németországban élő unokatestvérével is beszélt már, mert ő is Bayern-drukker, és mindig végigbeszélik a meccseket. Nonci és Lili itt alszanak ma. Lilivel homokozom éppen, úgyhogy sietek.
Csak gyorsan még annyit, hogy tegnap Csepelen voltunk, Apa egy másik unokatesója ballagott. Csak mama jött velünk, Apa melózott estig, aztán focizni mentek. Anya vezetett, hazafelé az idegösszeomlás szélén állt, olyan dugó volt. Este már ugrálni sem ment, teljesen lenullázta az energiakészletét.
És ami még új: csikis lettem a nyakamon nagyon, úgy be tudom húzni, hogy egy tűt sem lehetne oda dugni, és nagyon nevetek is közben. És eszem a homokot. Anya boldog.

Madarasi Benedek

Tegnap 1:48-kor megszületett az unokatesóm Pápán, születési paraméterei: 3650 gr és 55 cm. Ő és anyukája is jól vannak.

Disznóvágás

Nagyon jól teltek a napok mamáéknál. Sokat nevettem Reginával, Vikivel alig találkoztam, mert dolgozott. Estem is nagyot ismét, lett is seb ismét a fejemen. Aztán pénteken jött Apa, papa és mama is utánunk, persze nagyon örültem nekik, mikor megjöttek és szombaton reggel már el is kezdődött a disznóvágás. A mama testvére és Laci bácsiék is átjöttek segíteni, és a nap végére végeztek is. Fogyott sok sör a fiúk részéről rendesen.
Egyik nap nagyon ki akartam menni már reggel, de nagyon hideg volt még, így Anya szólt, hogy fel kell öltözni, hol vannak a ruháim. Erre én bementem a szobába, és odavittem neki a dzsekimet és a sapkámat is.
A családtagokat már meg tudom mutatani név alapján is. Kaptam ismét ruhákat, nadrágot, szoknyácskát és felsőket is.
Anya és mama felszerelték a hintámat is, igaz, csak a maguk módján, de használható lett, és hintáztam is sokat, no és homokoztam is. Ott is hagytuk a készletemet, hogy ne kelljen mindig cipelni.
Jártam boltba is mamával, és elég volt 1x megmutatni, hol van a kedvencem, a kukoricapehely, utána már elvettem a polcról egyedül és vittem a mamának a kosárba, közben pedig kiabáltam: Mama, mama!!! Aki persze nem tudott ellenállni nekem és megvette.
Egyik este pedig segítettem Vikinek összesöpörni a sövényről lenyírt leveleket és ágakat. Persze fele mellément, mint kellett volna, de a szándék a fontos.
Nagy vonalakban ennyi történt, majd ha még eszembe jut valami, rögzítem.

Hóforduló és egyebek

Tegnap voltam 16 hónapos. Köszönöm a figyelmességeteket:-). Mivel nagyon jó idő volt, Anyáékkal sétálni voltunk a Római parton. Ahhoz képest, hogy még csak április van, már sokan voltak, szinte teltházas volt minden hely, mi is alig találtunk szabad asztalt. Sokat sétáltam, el is fáradtam rendesen, az autóban hazafelé elaludtam. Láttam hajót is a Dunán, nagyon tetszett. Este pedig Madarasi Gabiék voltak nálunk, esküvőre vagyunk hivatalosak júliusban és a meghívókat hozták el. Tegnapelőtt is hasonló ügyben járt nálunk a papa keresztlánya, oda júniusban megyünk esküvőre. Ez egy ilyen hétvége volt.
Holnap pedig utazunk a mamaáékhoz vidékre, vasárnapig leszünk. Pénteken jön majd Apa és az itteni mamáék is, mert szombaton disznóvágás lesz. Ma pakolunk Anyával.

Kerti munka

Tegnap füvesítés volt napirenden. Apa is szabit vett ki, és a papával ketten nagyon ügyesen megoldották a feladatot. Földet hordtak talicskával, eligazgatták és elszórták a magokat is. Mivel a hozott föld tavalyról nagyon átázott, ezért a veteményesről kellett hozzá hordani a száraz földet. A papa rotával fellazította, és mivel én nagyon szeretem a hangos dolgokat, nagyon tetszett, és még sikítottam is, annyira. Aztán Apa tolt a talicskán, persze azt is élveztem.
Egész nap kint voltam, hintáztam is a mamával, míg Anya kiment a henteshez. Mire visszajött, el is aludtam a hintában. Anya felvitt a szobába és ott aludtam tovább, csekélyke három órát.
A Molliék most három hétig el lesznek zárva, nehogy kikaparják a fűmagokat. Majd gyakran megyek és megnézem őket. Persze nekem sem szabad majd lemenni a teraszról, kérdés, hogy fogom ezt megérteni és nem ordítani, ha nem engednek.
Anya elhagyta a telefonját pénteken. Elmentünk Györgyivel Szentendrére, ettünk tortát a cukiban, majd hazafelé bementünk a Corába, ahol Anya nadrágot próbált, és valószínűleg kiesett a zsebéből. Nagyon kapkodott és nem is vette észre, csak itthon. De addigra már ki is volt kapcsolva. A kártyát már aznap letiltatta, bár PIN-kódos, de biztos, ami biztos. A régi számát is visszakapja, szerencsére, így legalább el tudják érni, és szép lassan összeszedi a telefonszámokat.
Szép hétvégét!

Homokozó, te drága!

Annyira imádlak! És téged is papa, hogy vettél nekem egyet, és hoztál bele homokot. Persze a dolog másik (árnyékos) oldala Anyát érinti, mert neki kell a kiszórt homokot naponta többször összesöpörni, és takarítani mindent, ami homokos lesz. Kibírja szerintem.

A mai nap nehezen indult, én már reggel hatkor ébresztettem Anyát, aki még egy kicsit lustálkodott (hétig) én pedig jó kislány módjára feküdtem mellette, és hagytam őt pihenni. Aztán megkaptam a reggeli tejcsimet, most már biztos, hogy vége a tápszerkorszaknak. Kicsit rohangálás a nappaliban, reggeli, majd sok kis hiszti után délelőtti alvás. Pedig a napi egyszeri szunya bevált, de ma hipernyűgös voltam. Tipp: az egy hete kapott MMR oltás hatása lehet. Aztán a gyors három órás alvást követte az ebéd, majd séta. A nagy szélben, majd levitte Anya fejét, és a babakocsit is alig bírtuk ketten eltolni:) Én segítettem Anyának, mert láttam, hogy egyedül nem boldogul. Mihez is kezdene nélkülem? Hazaérkezvén eszméletlen visítás ismét, mert becipelt Anya. Hiába magyarázta, hogy csak átöltözünk a homokozós ruhámba, és kimegyünk, süket fülekre talált. Erre nagyon dühös lett. Kint persze már nyugalom és békesség. Homokoztam, aztán hintáztunk kicsit, Anya még éneket is, és elaludtam a hintában. De mivel ott nem lehet, ezért ettünk egy kis körtét és aludtam is egy keveset. Este Anya megy fitneszelni, Apa ismét meccset néz (mostanság sok meccs van, mert fináléban vannak, vagy mi).

Mai

1. Megettem Anya Labelloját. Mindig a kupakját szokta nekem adni, most nem figyelt, leesett a másik fele az aszatlról és én megkaparintottam.

2. Bemásztam az ágy alá. Anya már csak azt látta, hogy eltűnik a cipőm is. Erre eddig még nem volt példa, ha valami begurult az ágy alá, mindig jeleztem, hogy szedjék ki nekem. Na, vajon mi volt az, ami ennyira kellett, hogy én magam mentem utána? Hát, a Labello!

3. Elfogyott a tápszerem, nem is akarunk másikat venni. Ma reggel már tejet ittam a cumisüvegből, kicsit izgultunk is, hogy vajon mit fogok szólni a változáshoz, mert, ugye, mi kölykök nem szeretjük, ha megváltoztatják a dolgainkat. Bejött, megittam ügyesen.

4. Megyünk ruhákat vásárolni nekem.

Hétvége

Tegnap a szívbajt hoztam Anyára. A konyhában beszélgettek Apával, én is ott voltam, aztán fél perc alatt már a teraszon voltam, és a rács a lépcsőnél nem volt bezárva, mire Anya észbe kapott, már a lépcső közepén voltam, kapaszkodás nélkül. Aztán Apának is bemutattuk, mit tudok. Azért ettől még a rács bezárva marad, mert még nem vagyok biztos magamban teljesen, és nagyot lehet esni a lépcső tetejéről.
Délután meccset néztem Apával és papával. Meg is tanultam tőlük, hogy milyen a gólöröm, és a következő gólnál már együtt emeltük fel a kezeinket a magasba. Apa még kiabált is mellé, hogy GÓL. És ez naaaaaagyon tetszett nekem.
Szombaton voltak Nonciék. Délután kint bográcsoztunk a kertben, Apa vezetésével. Homokozóm már van, homok még nincs benne, ezért a homokozókészletemet a földben próbáltuk ki a kiskertben Lilivel.
Lilit nagyon szeretem, mikor meghallom a nevét, odamegyek a falon levő bekeretezett fényképéhez, és mutatok rá, hogy Anya emeljen fel, és mindig megpuszilom.
Mollit is imádom, vele aztán haza lehet engem csalogatni, meghallom a nevét, és már sprintelek is. Ő is annyira örül nekem, hogy mindig felugrik és a két mellső lábát nekem támasztja, majdnem fel is lök. Ilyenkor mindig mutatom, hogy hess-hess.
És élvezem, hogy végre itt a tavasz, jó az idő, és kint tudok lenni egész nap a kertben.

A hentesnél

Ma délelőtt elmentünk a henteshez husiért. Már nagyon jóban vagyok ott a fiúkkal, mert nagyon kedvesek. Ezt bizonyítja a mai eset is. Anya már épp fizetni akart, mikor hallja ám: NYAMM-NYAMM. Épp egy zsemlét szereztem meg (mert ott az is van), és már ettem is. Persze azt nem kellett kifizetnünk, sőt, Kornéltól még egy virslit is kaptam Anya engedélyével. Beleharaptam és le is dobtam. Pedig szeretem, valószínűleg az volt a baj, hogy hideg volt. Azért elhoztuk, a kutyáké lett. Úgyhogy mondtuk is, hogy majd jövünk minden nap reggelizni hozzájuk. Persze csak vicceltünk.

Tegnap ismét HÉV-en ültem. Anya kivett a babakocsiból is, és az ablakhoz ültünk, én álltam, hogy kilássak. Nagyon tetszett. Hajfestékért mentünk a fodrászkellékeshez, Apával jöttünk haza. Közben beugrottunk még a Csillagvárba is, pelenka és popsitörlő hiánypótlás, addig én Apával mozgólépcsőztem, míg Anya vásárolt. Kint a parkolóban pedig találkoztunk Ákombákommal, Rékával és az anyukájukkal. Volt velük még egy kislány is. Beszélték Anyáék, hogy valamikor kellene babatalizni. Jó lenne.

Ez+az

Anyáék felszereltek fiókzárakat. Ezzel mindent leírtam.

Kedden voltunk oltáson, a 15. hónaposat kaptam meg. Nem is sírtam, csak kicsit nyekeregtem, de könnycsepp egy sem hullott. Nagyon ügyes voltam.

Tegnap pedig Ricsiékkel taliztunk, náluk voltunk. Ricsi kapott a szülinapjára egy szuperjó házat csúszdával, azon voltunk el, én hason csúsztam le, és így tiszta kosz lettem. Ricsi milyen kis félénk volt az elején! Még sírt is, pedig csak Anya adott neki egy puszit. Én is adtam, és mikor eljöttünk, már ő is adott puszit nekem a számra, és még Anya is kapott az arcára egyet.

Megtanultam közben újabb színeket: zöldet és a lilát is. Sőt, a Rút kiskacsás könyvben meg tudom mutatani a kiskacsát, a kakast, a kislányt, a cicát és a tüzet is a kályhában. Felismerem a tehenet is és a lovat néha.

Tegnap voltunk játszótéren, hintáztam és homokoztam is.

Fiókok

A gyengéim. Nem tehetek róla. A konyhában már rendszeresen pakolom ki őket, ha tehetem. A szobában is most már. És mindig kipakolom és a földre dobálom a szépen kivasalt és összehajtott ruháimat. Napi 3-4 alkalommal biztos rákényszerül Anya, hogy újra hajtogassa őket. De ma nagyon elvetettem a sulykot. Több határozott NEM után ismét megtörtént. Jött a bünti: szobába zárás egyedül. Szokásos visítás, Anya közben tereget, majd mintha elvágták volna, néma csend következett, ami, mint tudjuk, gyanús. Anya bejött, és mit lát? Újra kipakolva minden. Ekkor lett vörös a feje. Nagyon kiabált velem, hogy ezt meg azt nem szabad, bla-bla-bla. Kaméleon Anya. Aztán le kellett feküdnöm aludni. Nem játszhattam többet.

Ma BKV-sztrájk is van.

Unokatesó

Nemsokára unokatesóm fog születni. Tegnap volt nálunk Apa egyik unokatestvére a feleségével (Kriszti és Jani), és kb. 4 hét múlva már nekik is lesz babájuk. Benedek lesz a neve. Anya adott nekik egy csomó babaruhát, ami nem annyira lányos.
Most már meg tudom mutatni a fehér és piros színeket is, a feketét azóta is, sőt, már nem csak a könyvemben ismerem fel. Tegnap is megmutattam, és mikor Anya megkérdezte, hogy milyen színű, jött a válasz: TETE (fekete). A Jancsi és Juliskás könyvben pedig már felismerem a macit.
Nagyon sokat telefonálunk a messzi mamának is, mert mikor felemelem a telefonkagylót, nagyon várom, hogy valaki beleszóljon, és mindig mondom, hogy MAMA.
Hétvégén nagyjából itthon voltam, segítettem Apának festeni a kerítést, és hoztam neki sört is a hűtőkamrából. Mollival sokat játszom, simogatom, puszit is adok neki, ha Anya nem figyel, és odaviszem neki a játékait is. Szóval nem unatkozunk.
Nem tudom, írtuk-e, de már kint van a 12. fogam is.

Változások

Változások következtek be alvás és evés terén. Az alvászatról annyit, hogy a napi két alkalom lecsökkenni látszik egyre, így aztán estére kidőlök. Ennek mondjuk azért kicsit örülnek a szülők. Tegnapelőtt reggel pl. 9-ig horpasztottam Anyával, aki túlaludta magát, és fáradtabb volt, mint szokott lenni. Tegnap fél nyolcig sikerült aludnom. Ma azért már fél hétkor keltem.

Az evés: az esti tápszeradagom már napok óta nem fogyott. Tegnap már meg sem kaptam, és nem reklamáltam miatta. Reggel azért még igénylem.

Mivel jó idő van, sokat vagyok a szabadban, hintázok, rohangálok, sétálok. Nagyon nehezemre is esik bejönni, általában nem hagyom (zok)szó nélkül, ha Anya behoz. Mollival sokat játszom. A kerti tó körül lesz kerítve, nehogy beleessek, mert nem lenne jó vége (kb. 1,5 m a legmélyebb pontja).

Tegnap Zsófi és Zétény voltak a vendégeink. Zétény már nagyon megnőtt, és annyira aranyos! Én is megsimogattam, de a cumiját és a játékait is elvettem. Még puszit is adtam neki.

Balesetek

Tegnap történtek, mikor Apával voltam itthon, szűk negyed óra leforgása alatt. Először arcra estem a betonon, vérzett a szám alul-felül, majd ellöktem a hintámat, de az meg visszajött, és engem fellökött. Aztán beleléptem a kutyák vizes táljába, ahol elcsúsztam, és esés közben az asztalba vágtam a fejem. Anya el sem hitte, hogy ez mind velem történt. Pedig de.

Ma elmentünk az orvoshoz a 15. hónapos kötelezőre, de mivel még köhögök, eltoltuk jövő hétre. Ezt egyelőre megúsztam. Aztán elaludtam a babakocsiban, közben voltunk vásárolni és a gyógyszertárban is. A kutacsomnál a fejbőrömön ekcémás pörk van, arra is kaptam ecsetelőt. Mitől lehet? Talán a sampon a hibás? Majd elmúlik, nem vészes.

Most megyünk vacsorát kreálni, holnap már talán eljutunk mindenkihez végre.

Hétvégén Anya szülinapját ünnepeltük. Csepelről jött a család, és a szomszédék is voltak, valamint Zoli, Apa unokatesója is jött az új barátnőjével. Anya rengeteg virágot kapott, kristályt és borokat. Mivel Nonci nagynénémnek is nemrég volt szülinapja, Anya sütött neki (is) tortát. Apa bográcsban főzött kint, a mama pedig bent intézte a dolgokat. Nagyon jól viselkedtem, élveztem Lili és Dalma társaságát. Ők még a fürdésnél is ott voltak, és öntöttek le vízzel.
Vasárnap hosszú séta volt napirenden, mekiztünk is, délután pedig felszerelték a hintámat, és már hintáztam is. Míg jó idő van. Azt mondják, szerdától megint lehűl. Ma pedig Anyával megyek a fitneszbe, Apa oda jön értem, és vele megyek haza. Másképp nem tudjuk megoldani, mert a héten autó nélkül vagyunk.
Imádom a kakaót, tejeskávét. Meg tudom mutatni a szemem, orrom, szám, fülem, hajam, okos fejem, kezem, lábam és a mellemet is. Ez utóbbit Apa kapcsán sikerült megjegyeznem, akinek mindig a mellbimbóját csipkedem előszeretettel. Az esti tápszeradagomat már nem igénylem annyiram megpróbáljuk elhagyni. Reggel még azért kell. És minden reggel, ha papa itthon van és tévézik a nappaliban, odamegyek hozzá és lehajtom a fejem, oda kérek kapok mindig puszit tőle. De ezt csak nála csinálom. Anyának a szájára szoktam adni. Másnak nem szabad oda.
Nagyjából ennyi történt, majd nem maradunk le ennyire legközelebb.

Húsvét

Viki és mama féle tojások, Anya is segített, miután megérkeztünk. Apának direkt csináltak egyet a kedvenc focicsapata nevével, amit aztán jól összetörtem neki.

Hozzánk szánkón jött a nyuszika. Esett ui. a hó, sőt, egyik reggelre fehér volt minden. Aznap el is olvadt ugyan, de olyan karácsonyi feelingje volt az egésznek. Amiket kaptam: 3 ruhácskát, abból az egyik Hellokitty-s, a másik nagy, úgyhogy majd kicseréli a mama nekem. A harmadik pont jó, gyönyörű, hímzett fehér. Kaptam még két labdát, egy micimackósat és egy rózsaszínt, egy locsolókannát, babát, mondókás könyvet, hintát (marad mamiéknál), pólót, fa játékot(építőkockásat) és rengeteg csokinyuszit.
Tegnap érkeztünk haza, Anya gyorsan beugrott még a bölcsibe és a munkahelyére, aztán itthon kipakoltunk, takarítottunk, mostunk, Apa elment fodrászhoz, este pedig Anya ment el Kangoozni.
Mamáéknál ismét szuper jól éreztem magam, dédi meglepett egy csomó finomsággal, kaptam fincsi Nesquik gabonapelyhet, Danette pudingot, banánt, kakaót és kipróbáltuk a macikávét is, ami nagyon ízlett. Köhögésem nem nagyon csillapodott, nem tudom, mit nézett a doktor néni. Sajnos, sétálni sokat nem tudtunk a hideg miatt, de azért voltam néha az új babakocsimban a levegőn. El is aludtam általában, úgy tűnik, ez a babakocsi erre a célra tökéletesen megfelel. Enni nem nagyon akartam rendes kaját, volt egy nap, hogy nem voltam hajlandó, csak a csokit megenni. Estére azért megéheztem, és nagyon sok leveskét megettem. Nagyon „nyanyás” voltam megint, ha Anya kiment, egyből sírtam utána, sokáig nem maradtam meg anélkül, hogy meg ne nézzem Anyát, megvan-e még. Egyik este elmentek Apával, mamira bíztak, és Anya mondta neki, hogy próbáljon meg valahogy elaltatni, mert tuti sírni fogok. Hát, kb. fél órát bírtak velem, aztán telefon Anyának, hogy jöjjön haza. Nagy megkönnyebbülés részemről, mikor megláttam őt, lefeküdtünk aludni, és én csak simogattam és puszilgattam őt, mielőtt elaludtam. Aztán persze ő ismét lelépett, de akkor már nagyon mélyen aludtam, és a mama vigyázott rám.
Reginával ismét sokat bohóckodtam, ő még egy párnán is húzott engem fel-alá. Nagyon élveztem. Viki is otthon volt végig, még szabit is kivett keddre. Mindenkinek adtam puszit is, sokat.
Amit tanultam: a színes könyvemben meg tudom mutatni a fekete színt, ha kérik, és mondom is: TETE(fekete). Sőt, ha egy bizonyos színnél nem azt mondják, amilyen, akkor addig bökdösöm, míg meg nem hallom a helyes választ.
Értek kisebb-nagyobb balesetek is. Mindegyikben nagy szerepet játszott az ajtó, mert mindig oda sikerült bevernem a fejem. Hol Anya lábában, hol a küszöbben botlottam meg. Egyik esésemkor nagy lila-kék folt keletkezett a homlokomon, és nagyon nagy pukli is nőtt hirtelen, olyan volt, mintha egy vastag ér kidudorodott volna, Anya nagyon megijedt. Leszorítottuk kanállal, és bekentük jégzselével, így visszament. Egyszer pedig véletlenül a forró sütő ajtajának támaszkodtam a tenyeremmel.
Egyik nap pedig a mama volt megint rosszul, ismét szédült. Aznap Anya és Viki főztek.
Volt sok finom sütike és finom mama-féle csokitorta is, mert Anya kedden volt 30 éves. Felköszöntöttük, megünnepeltük. Kapott Apától és tőlem nyakláncot, mamáéktól karkötőt.
Locsolóm is volt, Zolika a szemközti szomszéd fiú, apukájával jött, és szegényke a szemébe fújta a kölnit. Nagyon sírt. Adtam neki puszit.
Annak ellenére, hogy ott Anyáék közt aludtam minden éjszaka, a tegnapi éjszakát sikeresen átvészeltem a kiságyban (látszik, hogy vége az ünnepeknek).

Gyors

Először is köszönjük a tanácsokat a pofozkodást illetően, próbálunk helyesen cselekedni, és a hófordulós megemlékezéseket egyaránt, nagyon kedvesek vagytok.

Nem leszek hosszú, mert már késő van. Ma nagyjából annyi történt, hogy voltunk Györgyinél kicsit, reggel köhögtem, Anya felugrott velem az orvosi rendelőbe, nehogy valami baj legyen az ünnepek alatt, ui. elutazunk mamáékhoz, nem kell a meglepetés. Doktor bácsi szabin van, még jó, hogy autóval voltunk, jöhettünk haza, mert a doktor néni meg délutános. Úgyhogy délután vissza, és nincs semmi bajom. A doktor néni nagyon aranyos és kedves volt, nem is sírtam, amikor megvizsgált. Azért a biztonság kedvéért kaptunk köhögéscsillapítót.

Anya elcsencselte a babakocsimat, mózeskosarastul és hordozóstul, helyette kaptam egy pillekönnyű esernyőre csukhatót, úgyhogy Brendonoztam délután. Azért annak is van ára rendesen. Este Apa és Zoli becsomagolták a régit, és holnap megy futárral Debrecenbe, az új tulajdonosához, aki kisfiú lesz. Anya edzeni volt, Apával volt a fürcsi és a hami is. Apa ügyes.

Holnap nagyjából vasalás, táskába és az autóba bepakolás vár Anyára itthon. Délután körmöshöz megy, én és Apa ott megvárjuk, és onnan indulunk mamáékhoz.

Szerdán vagyunk újra, ezért én itt és most kívánok mindenkinek kellemes húsvétot és tojjon a nyuszika sok-sok ajándékot nektek!!