Magdi mamának boldog névnapot kívánok!

Kánikula

Az eltelt napok átlaghőmérséklete 30°C felett volt. Mi is megpróbáltunk 11-től 3-ig nem a napon tartózkodni, bár ezt velem kissé nehézkes véghezvinni. Akkor már fürdés. Jó vastagon az 50-es faktorú naptej, egy kis bikini alsó és már mehetek is. Nagyon sokat vagyok pelenka nélkül is, a napi kaki után már nagy valószínűséggel csak pisi jön, azt pedig fel lehet mosni. Bár rendszeresen elcsúszom a magam mögött hagyott tócsákban.
A teraszon a kő is nagyon forró, egyszer kimentem Anya után mezítláb, és amit tudtam tenni annyi volt, hogy egyik lábam felemeltem és nyafiztam. Anya elindult vissza az árnyékba, szólt is, hogy jöjjek gyorsan. Én követtem őt, lábujjhegyen járva.
A "Ki kakilt be?", "Ki pukizott?" és " Kié ez a kakis pelus?" kérdésekre pedig egyértelmű a válaszom: "Mama!"
Tegnap estefelé az utcában bandáztam Botival, akinek Anya napszemüvege tetszett a legjobban, nem is vette le a fejéről. De ő a sapkát sem veszi le a fejéről, én pedig leveszem, nem tűröm. Úgyhogy majd kendőt kötünk rá, azt szoktam hagyni.
És rájöttem, hogy kiférek a rácsok közt a teraszon, ettől kezdve az ajtó sem akadály a lépcsőnél, de nagyon nagyot is lehet esni a garázs elé (bár ott még nem próbálkozott- Anya). Úgyhogy majd valami megoldást kell keresni erre is.
Végül: édességmegvonáson vagyok. Örülök.

Képek

A kiskutyik és az új medence ( Lilié, de ők nem tudták hol felállítani)

És már azt is tudom, hogy ugat a kutya: Va-Va:-):-)

Na végre! Iszonyat lassú ma a net, de itt vagyok.
Elvitték tegnap Némót. A többi kutya maradt. Ma infúzióra kell vinni Fannit még.
Tegnap pukiztam, mama mondta is, hogy egészségemre. Aztán papa megkérdezte, hogy ki pukizott, mire én rávágtam: Mama!! Ma reggel Anya megkérdezte, mit kérek inni, és mondtam: TECSI (tejcsit). Már ez is megy.
És már az orromban is előszeretettel turkálok. Egész nap Apán lógok, nagyon szeretem a hétvégéket, mert ő is itthon van egész nap.
Ma este Apával leszek, mert Anya lánybúcsúra hivatalos.

Új szavam: MEMO (Némó kutya). Ma egy koppal indítottam a napot, próbáltam belebújni a mama papucsába, ami csúszik. Elcsúsztam rajta és bevertem a fogacskámat a falba, ráadásul pont a sarkába. És vérzett. És Anya nagyon megijedt, de nem lett semmi baj. Pár percig csüngtem Anyán, fejemet a vállára hajtva cumiztam az ujjamat, majd mikor elkezdtem lóbálni a lábam, tudtuk, hogy nagyobb volt az ijedtség.
Reggel produkáltam magam a papának. Nagyon nevetett, és a mama is.
Amiben ismét okosodtam: ha valami már nem kell, pl. Anya mobilja, a poharam tele vízzel, szépen leteszem a földre, székre, stb. helyekre, és nem dobálom, nem ejtem le.
Tegnap is estem, én, a bátor. Nem hátrafelé tolattam le az ágyról, ahogy szoktam, hanem ülő helyzetből próbáltam leugrani. A kátvány magáért beszélt: egyszercsak eltűntem az ágy mellett. Ismét a fejem vertem be.
Műanyag pohárból ittam tegnap Györgyinél. És hogy mit? Pocsolyavizet. És ízlett.

Kiskutyák

Ma megszülettek a kiskutyák, szám szerint 5. Hat lett volna, de mivel Fanni nem tudott magától boldogulni, műteni kellett, és az egyik már meghalt a pocakjában:-(. Képet majd teszünk fel róluk, ha itthon lesznek. És persze gazdi is kell nekik.

Szombaton elmentünk a telekre papáékkal. Apa segített papának, mi jl elvoltunk a mamával. Aludni ott sem akartam, pedig a lakókocsiban át is rendezték az ágyakat Anyáék, hogy mellém tudjon feküdni. Este pedig a szomszédba voltunk hivatalosak szülinapra. Kb. fél 10-ig bírtam, ettem-ittam, Edinával játszottam, aztán hazamentünk aludni, majd miután én elaludtam, Anyáék még visszamentek kicsit.
Vasárnap elmentünk a Smart-pontokat beváltani, fagyiztunk, én sült krumplit is ettem, majd hazajöttünk. Itthon már Lili és Dalma vártak. Velük játszottam.
Ma az OEP-nél voltunk, igazolást beszerezni. Utána benéztünk mamához is, Györgyi is velünk volt, és ő még vásárolt is. Hazafelé még gyors Cora-menet, és most épp nem akarok aludni, pedig kellene, mert ma csak az autóban aludtam kb. 10 percet.
Tegnap kivettem a szemetesből az üres tejesdobozt, odavittem Anyához, és mondtam neki, hogy TETE (tejcsi). Tudom mondani, hogy van popóm (POPO) is. Enni továbbra is nem nagyon akarok, persze az édesség jöhet(ne).
Nálunk van Némó kutya is egész héten. Fanni pedig ma vagy holnap szül, lesz sok kiskutya megint (ha valakinek kell).

Tegnap Zétényéknél voltunk, aki már úgy megnőtt! Csak pilláztunk Anyával! Mindig elvettem a cumiját, rágcsáltam kicsit. Anya pipa volt. De nem bántottam.Zsófi főzött is, fincsi ananászos csirkemellet kukoricás rizzsel. Délután sétáltunk, elmentünk Zsófi egyik barátnőjéhez, akinek szintén van egy lánya. Hét hónapos, de már integet és mondja hozzá, hogy pápá. Döbbenet. Na, őt már bántottam kicsit, megdádáztam a kezét többször is. De nem sírt.
Tegnap Nesquik gabonagolyókat reggeliztem, kanállal természetesen. Már azt sem engedem Anyának, hogy hozzányúljon a kanalamhoz, teljesen önállósítottam magam. Persze nem mindig sikerül belevarázsolnom az ételt a számba. A golyókat is úgy ettem, hogy egyik kezemben a kanál, másikkal belenyúltam a tálkába, kivettem egy golyót, rátettem a kanálra, és úgy vittem a számba. Mert én már egyedül eszem KANÁLLAL:-)
Kaptam egy szép fehér ruhát blúzzal. Névnapi ajándék déditől.
Tegnap este nagy dolog történt! Elalváshoz készülődtünk, én a szokásos helyemen, az ősök közt. Anya úgy szokott átcsempészni a kiságyba, ha már alszom. Szóval, tegnap este összerugdostam Anyát, mire ő megelégelte, és átrakott a kiságyba, mondván, az az én helyem, ott kell aludnom. Leoltotta a villanyt, és én nem is sírtam, lefeküdtem, és elaludtam a kiságyban (reméljük, ez nem egyszeri alkalom- Anya).
A húsvéti ajándékomat azóta várjuk, egy bringa lett volna, tolókaros, és ami ezen van pluszban, egy lábtartó. Sajnos, nem rendelnek belőle, így tegnap elmentünk még egy csomó helyre bringát nézni. Nem sok helyen van már, és egyik sem lábtartós. Ami fontos lenne, mert beakad a lábam a pedálba. Úgyhogy ennek egyelőre lőttek, de azért még keressük.

A házam és az új hajam

Hétfő: nagyon meleg volt. Mi azért elmentünk sétálni a tóhoz, mekiztünk is, Apa sörözött is. Annyira sütött a nap, hogy a tarkóm piros is lett. Itthon aztán aludtam, Anyáék meg napoztak.

Kedd: délelőtt kisétáltunk a közeli új szépségszalonba, nekem lett volna hajvágás. A fodrász délutános volt, így visszamentünk kettőkor. Géppel le is nyírta a hajamat, most nagyon rövid. De talán ez így a legjobb, egyrészt a koszmó miatt is, másrészt pedig a meleg miatt. Hazafelé bementünk Botiékhoz, Anyáék dumáltak, mi pedig játszottunk, csúszdáztunk. Először Boti mindent kivett a kezemből, kicsit meg is rángatott, biztos, féltékeny volt. Később aztán megenyhült, és már tök jól elvoltunk. Kaptunk almát, joghurtot és üdítőt is, leültünk a kis asztalhoz, és ott ettünk együtt. Fél ötkor jöttünk el, és sok-sok puszit adtunk egymásnak, mert láttuk, hogy Anyáéknak nagyon tetszik. Este Anya edzeni ment, Apával befejeztük a vacsit, ettünk, fürdés és alvás következett.

Megtanultam fújni a számmal, kaptam szájharmonikát is már, de az még nehéz falat. A csörgőm mindenesetre sípol, ha fújom.

Megtanultam, mit mond a tehén: MEEEE :-) (később majd lesz belőle múúú is)

A buli

Tegnap megvolt a buli. A sok munkát és készülődést látva már sejtettem, hogy valami lesz, és ugye, Anya sem tudott velem sokat foglalkozni egész nap. Bár kora délután már megjöttek Liliék, akivel aztán jól elvoltam mindaddig, míg Lilike el nem kezdett ismét kommandírozni. Amit nem szeretek még mindig, így visítottam egész délután. Nonci is lelépett, mint utólag kiderült, nekem nézett ajándékot. Egy házat kaptam, majd teszünk fel képet róla. Apa kint főzött bográcsban, Anya és mama pedig bent és a teraszon készülődtek. Elaludni sem akartam aztán Anyával, csak Lili mellett voltam hajlandó aludni. Úgyhogy ő és Nonci feljöttek velem, és így elaludtam. Késő délután érkeztek meg a vendégek, Apa jónéhány unokatestvére és párjaik. Így aztán lettünk egy páran, nagyon élveztem a sok embert. Mindenki el volt tőlem ragadtatva, Anyának persze dagadt a melle rendesen. Sőt, mint kiderült, többen olvassák a blogot is, aminek nagyon örülünk. Itt is üdv nekik ( Sanyika, Kata és Marika:-))!! Megmutattam azt is nekik, hogy tudok rátaposni a sörösdobozra.
Elaludni este nagyon nehezen tudtam, Anya alig tudott elszabadulni mellőlem. Liliék sem aludtak nálunk végül.
Kaptam sok csokikát, takarót, homokozókészletet is. A vacsora nagyon finom lett, a marhagulyást imádtam, tunkoltam sokat kenyérrel, aztán pedig kókuszgolyóval is. Van egy ízlésem, mi? A ruhám tiszta zsír lett, de egyelőre van ki mosson rám, úgyhogy emiatt sem izgulok.
Anyáék elég későn kerültek ágyba, valamikor hajnali 3 körül, én pedig a reggel 6 órai ébresztőmet megtartottam, Apa ugyan megúszta, de Anya nem. Mivel mindenhol aludtak, a nappaliban is, ők is felébredni kényszerültek, mikor lementünk. Bár az már 7 után volt, kicsit még hagytam őket aludni. Aztán szép lassan mindenki ébredezett, reggeliztünk, majd délelőtt 11-kor el is mentek. Integettem nekik, aztán Anyával egyből elaludtam. Délután 3-kor keltem fel, megdöntve ezzel az alvásrekordomat. Anya is pihenhetett egy kicsit így. Délután pedig a papával sétáltam az utcában.
A mai nap pakolászással és pihenéssel telt mindenkinek. Zoli pedig nem kért ajándékot, viszont így beleszálltunk az új órájának az árába, ezt kérte ajándékok helyett.
Valami újabb: egyik nap bekakiltam, és ezt jeleztem is, úgy, hogy fogtam a pelusomat és közben hümmögtem Anyának. Ezt már csak egyféleképpen tudnám tökéletesíteni: kakilás előtt jelzem. De azt majd idővel.
Fanni ismét terhes. És úgy tűnik, nem kevés kiskutya lesz. Csak majd elpasszolni lesz nehéz őket. Bár az apuka gazdája megígérte, hogy segít benne, ha már így sikerült ismét összehozni a kicsiket. Valószínűleg azért történhetett meg, mert Molli apukája is ez a kutya, és már ismerték egymást Fannival.
A holnapi napot Anya nekem ígérte teljesen, kárpótlásul az elmúlt két napért. Már nagyon várom!

Ui.: Ma van Pünkösdvasárnap.

Tegnap: délelőtt itthon voltunk, délután elmentünk a Corába. Már meg is kaptam előre a névnapi ajándékomat, egy babakocsi a babámnak. Azt tologatom mostanság. Anya vacillált még egy fűnyírón is, mert valamelyik nap az utcán nagy előszeretettel toltam Boti fűnyíróját is. De végül maradt a babakocsi, elvégre lány vagyok. El is indultunk gyorsan sétálin, babkocsiban toltam a babát is, aztán egyszer csak fogtam és ledobtam a babát a földre, majd átmentem rajta a babakocsival. Anya nagyot nézett, és mondta, hogy ilyet nem szabad csinálni, mert nagyon fáj neki. Mama is hozott már nekem ajándékot, egy homokozószettet, egy táblát öntapadós golyókkal, és kaptam egy hűtőmágnest is, ami egy kis lámpa, amit tudok nyomogatni és mindig más színben világít. Ui. imádom a hűtőmágneseket.
Ma délelőtt sokat játszottunk, könyveket nézegettünk. Már meg tudom mutatni az elefántot, krokodilt, libát, lepkét, majmot, csigát és sok más állatot is. A színek már mennek nem csak a könyvből. Délután aludtam másfél órát, Anya addig napozott. Utána kimentünk a zöldségeshez, majd játszottam Mollival, aki mindig kikapja a kezemből a kaját, Anya pipa is rá emiatt, és mindig mondja, hogy ne hagyjam magam. Én persze hagyom, aztán meg sírok.
Szombaton buli lesz, úgyhogy nem biztos, hogy a héten lesz időnk naplózni, mert Anya segít készülődni.

Új szandál

Szombaton volt Zoli nagybátyám 30. szülinapja. Anya sütött neki tortát, este átjöttek a szomszédék felköszönteni őt, és grilleztünk is. Jól teletömtem magam, főleg a ragulevessel. A benne levő kukoricaszemek pedig egészben távoztak belőlem másnap. Ellestem a papától és Apától, mit kell csinálni az üres sörösdobozokkal. Ők mindig rálépnek, így összelapul és kevesebb helyet foglal. Miután sikerült megszereznem egy, már összelapított sörösdobozt, a földre dobtam és én is rátapostam. A lépcsőn is estem, azt hittem, ha egyszer sikerül lemennem egyedül, már nem kell félnem. Nem gurultam le, csak a fejemet ütöttem be, és lett egy kék foltom egyik oldalon. Még aznap beszereztem mellé a másikat is, másik oldalra, elvégre párosan szép az élet. Ez utóbbit akkor, mikor nekiszaladtam az ajtófélfának.
Vasárnap sétálni voltunk és fagyiztunk is.
Tegnap sétáltunk, hazafelé elkapott minket az eső, én szárazon megúsztam, Anya viszont bőrig ázott. Aztán délután már ki sem mozdultunk.
Ma reggel fél 9-ig aludtunk, reggeliztünk és elmentünk az új szandálomért. Kaptam egy gumicsizmát is mellé. Az eladótól még egy nyuszis kulcstartót is kaptam, amit aztán sikerült elhagynom. A metrózást nagyon élveztem és a héven is integettem mindenkinek. Hazafelé elaludtam a babakocsiban.
És már egyedül iszom pohárból. Mostanában napi kétszer kakilok is.

Anyák napja

"Édesanyám, anyáknapja

ünnep kis szívemnek,

hosszú verset nem tudok még,

inkább megölellek."

És szeretnék még boldog anyáknapját kívánni Magdi és Margit mamának is, és a dédiknek!

Május 1.

Ma van a munka ünnepe, és nagyon sok helyen majális. Mi sem akartunk itthon maradni, ezért vettük a sátorfánkat, és elmentünk a Városligetbe (ami mellesleg a lehető legrosszabb ötlet volt). Parkolni is alig tudtunk, nem beszélve a nagy tömegről, ami leginkább Apát frusztrálta. Plusz még sörözni sem tudott, mert vezetett. Ennyi kellett neki, hogy ne érezze jól magát. Mi azért elvoltunk, mama, papa, Anya, Nonci, Lili és én. Lili még egy körhintára is felült, lángosoztunk, pereceztünk, söröztünk, sétáltunk sokat. Estem is egy nagyot. Aztán kinéztem magamnak egy lufit is, sárga nyuszit. Nagyon tetszett, csak Apa nem akarta elengedni teljesen a madzagot, nehogy elrepüljön. Hazahoztuk, kikötöttük, és már nem is érdekel. Most Apa és papa meccset nézni készülnek, nagyon izgulnak, Apa Németországban élő unokatestvérével is beszélt már, mert ő is Bayern-drukker, és mindig végigbeszélik a meccseket. Nonci és Lili itt alszanak ma. Lilivel homokozom éppen, úgyhogy sietek.
Csak gyorsan még annyit, hogy tegnap Csepelen voltunk, Apa egy másik unokatesója ballagott. Csak mama jött velünk, Apa melózott estig, aztán focizni mentek. Anya vezetett, hazafelé az idegösszeomlás szélén állt, olyan dugó volt. Este már ugrálni sem ment, teljesen lenullázta az energiakészletét.
És ami még új: csikis lettem a nyakamon nagyon, úgy be tudom húzni, hogy egy tűt sem lehetne oda dugni, és nagyon nevetek is közben. És eszem a homokot. Anya boldog.