Ismét medenceparti van nálunk. Egyszerűen imádom. És az a jó, hogy még Apa is belefér, így nagyon jókat játszunk. Esek-kelek, de nem baj.
Valamelyik este ültem Anya hasán, lovacskáztam, és a nagy ügetésben lefejeltem Anyát, de nekem jobban fájt, mert az orromat ütöttem be. Nagyon sírtam, egyből mentem Apához, aki meg is kérdezte, hogy ki bántott. és én bőszen mutogattam Anyára, beárultam. Állítólag édes voltam nagyon.
Tegnap Györgyinél bográcsoztunk megint. És neki is van medencéje, igaz, az már nagy nekem. Valamint a víz sem melegedett fel eléggé, de én mindenáron be akartam menni. Ám legyen. Persze abban már leülni is necces volt, és elmerültem többször is teljesen víz alá, de ügyesen emeltem ki a kis fejem, legalábbis próbáltam. Anya rángatott mindig ki. Vacogtam egész testemben, a szám is remegett és lila is volt, de nem akartam kijönni. Aztán végül csak kicsalogattak.
Panasz amúgy nincs rám, dumálok sokat, mindennek az elejét vagy a végét, amelyik könnyebb. Naponta kb. 185-ször megkérdezem: PAPA? MAMA? NYANYA? APA?, és mindig el kell mondani, hogy ki hol van.
Ma Anya festette a körmét és nekem is ki kellett. Most az is szép.
Meg tudom mutatni a farkast, a vadászt, a puskáját, a lepkét és az őzikét is a mesekönyvben. Imádom a csokis muffint, erre ma jöttem rá. Hisz csokis.
Ma este pedig az EB-döntőt fogom nézni Apáékkal.
Valamelyik este ültem Anya hasán, lovacskáztam, és a nagy ügetésben lefejeltem Anyát, de nekem jobban fájt, mert az orromat ütöttem be. Nagyon sírtam, egyből mentem Apához, aki meg is kérdezte, hogy ki bántott. és én bőszen mutogattam Anyára, beárultam. Állítólag édes voltam nagyon.
Tegnap Györgyinél bográcsoztunk megint. És neki is van medencéje, igaz, az már nagy nekem. Valamint a víz sem melegedett fel eléggé, de én mindenáron be akartam menni. Ám legyen. Persze abban már leülni is necces volt, és elmerültem többször is teljesen víz alá, de ügyesen emeltem ki a kis fejem, legalábbis próbáltam. Anya rángatott mindig ki. Vacogtam egész testemben, a szám is remegett és lila is volt, de nem akartam kijönni. Aztán végül csak kicsalogattak.
Panasz amúgy nincs rám, dumálok sokat, mindennek az elejét vagy a végét, amelyik könnyebb. Naponta kb. 185-ször megkérdezem: PAPA? MAMA? NYANYA? APA?, és mindig el kell mondani, hogy ki hol van.
Ma Anya festette a körmét és nekem is ki kellett. Most az is szép.
Meg tudom mutatni a farkast, a vadászt, a puskáját, a lepkét és az őzikét is a mesekönyvben. Imádom a csokis muffint, erre ma jöttem rá. Hisz csokis.
Ma este pedig az EB-döntőt fogom nézni Apáékkal.