Betegség

Tegnap délutánra felszökött a lázam 38,5 C-ra, Anya fogta magát és engem, és elmentünk a doktor bácsihoz. Diagnózis: valami vírusbetegség, kezdeti stádiumban van, hogy mi lesz belőle, még nem tudni, de megelőzésnek javasolt napi 3x Nurofen szirup, 2x 5 csepp Cebion (azt amúgy is kapom) és Nasivin, nehogy elzáródjon a fülkürt. Úgyhogy holnapi tücsökzene ugrott. És a mai szomszédolás is. Költözött az utcába egy család, anyukát és fiát már megismertük, apukát egyelőre csak látásból. Bea és Botond áthívtak magukhoz minket, mára ígértük, de így ez is lefújva. Ahogy a levegőzés is, doktor bácsi eltiltott. A Nurofentől általában izzadékonyabbak leszünk, ezért a megfázás elkerülése végett mondta, hogy ne menjek ki, inkább a szobát szellőztessük többször. Három nap múlva, ha nem javulok, ismét látjuk egymást.

Az éjszakám horror volt mind nekem, mint drága szüleimnek. A fél éjszakát sikerült a helyemen tölteni, aztán át Anyáékhoz. Ott utána nem volt alvás. Nyögtem, nyöszörögtem, vergődtem, forgolódtam, nagyokat pukiztam, szétrúgtam mindenkit. Nagyon rosszul éreztem magam. Lázam nagyon magas volt, szívem is majd kiugrott a helyéről. Hajnalban, fél 5-kor felültem, felkeltem, kaptam egy kis teát és Nurofent, és visszaaludtam. Apa is tudott aludni még háromnegyed órát. Reggel 8-ig húztam.

A napom jól indult, jókedélyűen. Csak maradjon is így.

Tegnap agyonpusziltam Anyát, pedig nem is kérte, csak úgy magamtól. Imád engem.